Álhírek
Mi jellemző a kamuhírekre? Honnan tudod, hogy kamuhírt olvasol? Nézd meg!
1. A címben csupa nagybetű van
2. A cím olyasmit állít, amit a szöveg nem támaszt alá
3. Nincs szerző, vagy álnéven van írva a cikk
4. Az oldalnak nincs impresszuma, vagy ha van, nem derül ki belőle, hogy ki csinálja igazából
5. Van impresszum, de az van odaírva, hogy álhíreket, vagy szatirikus közölnek
6. Nincsenek benne linkek
7. Vannak benne linkek, de azok olyan oldalakra vezetnek, amikről soha nem hallottál
8. Rákeresel, és senki más nem állítja ugyanazt, mint a cikk, amit olvasol
9. Az URL próbál hasonlítani egy létező oldaléra, éppen csak egy kicsit más
10. Angol nyelvű hír esetén: rákeresel a hírre, és a Snopes.com kamuleleplező oldalra jutsz
Álhírek és kamuoldalak
Forrás: https://www.kelecsenyi.info/28-netsalata/143-alhirek-es-kamuoldalak
Az Interneten a sok érdekes és hasznos információ mellett nagyon sok félrevezető, illetve fals információ is megtalálható. A Facebook brit nyomtatott napilapokban vásárolt egész oldalas hirdetéseket, hogy segítsen az olvasóknak az álhírek felismerésében. A dolog apropóját a júniusi parlamenti választások adták, mivel az amerikai és a francia elnökválasztási kampány során is rengeteg álhír jelent meg, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Sokan támadták a Facebook-ot a probléma szerintük nem megfelelő kezelése miatt.
Az álhírek terjedésének fő terepei a közösségi oldalak, de oda legtöbbször külső weboldalakról érkeznek a hírek. Álhírekkel, kamuoldalakkal tehát böngészés közben is összefuthatsz, nem árt tudni, mire figyelj. Az álhírek célja az emberek véleményének, viselkedésének befolyásolása, a kamu híreket terjesztő oldalak sok esetben kattintásokat, reklámmegjelenéseket "gyűjtenek", illetve megosztásokhoz kötik az információ megtekintésének lehetőségét. Az ilyen oldalak nem minden esetben csak kamu, ellenőrizetlen, vagy éppen hamis híreket közölnek. Van, ahol bármilyen beküldött hírt közzétesznek ellenőrzés nélkül. Az oldalak üzemeltetői a valódi hírekre hivatkozva utasítják vissza, hogy az oldaluk kamu híreket közölne. A cikk végén a teljesség igénye nélküli gyűjtés az ilyen oldalakról. Az oldalakra nem mutat kattintható hivatkozás.
Forrás: The Verge
A következőkben tehát sorra veszem a Facebook tíz pontba szedett tudnivalóit és ahol lehet, ott valódi példákkal is illusztrálom.
1. Kételkedj a főcímekben!
Az álhírek gyakran kapnak szenzációs címeket. Ezeknek a címeknek a funkciójuk, hogy kattintásra ösztönözzék az olvasót.
Forrás: Origo Online
A hihetőség érdekében megszokott valamilyen nyomatékosítás: itt a 'Hivatalos' megjelölés. Természetesen nincs a hírben semmi olyan, ami ezt alátámasztaná. A helyesírás legtöbbször nem erős oldala a szerzőknek. Ld. Veronai nagy kezdőbetűvel. Maga a "tudósítás" csak egy átvett videó.
Forrás: Origo Online
A cím és a bevezető szöveg nincs szinkronban egymással (a címben '5 undorító dolog', a bevezető szövegben 'ez a 12 dolog' szerepel). A cím megfogalmazása olyan, hogy felkeltse az érdeklődést. Többnyire valamilyen botrány, vagy valamilyen hihetetlen állítás szolgál erre.
2. Vizsgáld meg az URL-t (webcímet)!
Az álhíreket terjesztő weboldalak előszeretettel használnak olyan webcímeket, amelyek megbízható oldalak címeire hasonlítanak. A magyar nyelvű álhír- és kamuoldalak általában nem .hu végződésű domaineket használnak, mivel azokra más (szigorúbb) szabályozás vonatkozik, mint egy .com, .net, .eu domainre. Vannak nem megbízható hírforrások magyar végződésű címeken is, de ezek általában blogszolgáltatók.
Az első egy TV csatorna weboldala, a második pedig egy híroldal. A második oldalon sok olyan cikk található meg amelyek más álhíroldalakon is feltűnnek. Egy felugró ablak mindenáron like-olásra akarja rávenni a látogatót.
3. Vizsgáld meg a forrást!
Megbízható-e az oldal, amely a hírt közzétette? Ismered? Ha a cikk átvétel, nézd meg az eredetit! Ismeretlen oldal esetén nézd meg a "Rólunk", "Magunkról", "Impresszum" menüpontot. Gyanús, ha az oldalon nem érhető el ilyen információ és nincs kapcsolatfelvételre sem lehetőség.
Forrás: Facebook
A Facebook-on megosztott, Morgan Freeman-nek tulajdonított írás forrása a tudnodkell.info. A cikkben van egy hivatkozás, ami szerint a vitalzone.hu-ról származik az anyag. Ott egy további visszautalás a Tw!ce magazin oldalára (twice.hu). A képet mindegyik cikkbe máshonnan emelték be. Az Oscar-díjas színész a hír szerint ezt mondja: "A még több sosem volt elegendő számomra. 86 éves vagyok, és haldoklom." Morgan Freeman 1937. június 1-én született, tehát nemsokára "még csak" 80 éves lesz. És nem haldoklik. A szöveget - amely egy videó narrációja - Brian Cimins írta. A videó itt tekinthető meg: https://youtu.be/qndRhLN3Sfs Ez egy kiváló példa arra, hogyan kapnak fel valamit és a forrás ellenőrzése nélkül, hogyan terjed egy fals információ. Az írás magyar nyelven több tucat webhelyen is hozzáférhető egyébként.
4. Figyeld a formai megjelenést!
Az álhíreket, kamu információkat terjesztő oldalak sokszor nem foglalkoznak a megjelenéssel. A szövegek helyesírási hibákat, félreütéseket tartalmaznak. Olykor gépi fordítás érződik a szövegen.
Forrás: dosszie.com
Csapnivaló helyesírás, egymásnak ellentmondó állítások (teljes titoktartás, de azért van egy megdöbbentő videó). Illetve csak majdnem. Amíg meg nem osztod a Facebookon, a videó nem indul el. Természetesen semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a videó tényleg arról szól, amit a cím sugall. Ezen az oldalon például minden videó 3 perc 35 másodperc hosszú. Semmiképpen ne ossz meg olyasmit, amit előtte nem láthattál!
Forrás: dosszie.com
Biztosan érdemes megosztani? Nem valószínű! A videó tényleg elindul a megosztás után, de nem olyan hosszú és nem arról szól mint ami a megosztás előtt látszott. Ne próbáld ki, ha nem akarsz a Facebook ismerőseid előtt magyarázkodni!
5. Ügyelj a fotókra!
És a videókra, egyéb illusztrációkra is - teszem hozzá én. A fotók, videók, grafikák amelyek a cikkeket illusztrálják sok esetben nem hamisítványok, viszont nem ott, nem olyan céllal és körülmények között készültek, mint amit az oldal szerzői állítanak (vagy sugallnak illusztrációként használatával). Használd a Google képkereső szolgáltatását!
Forrás: tudasfaja.com
A fenti képen jól megfigyelhető, hogy egy eredetileg más célra készült illusztrációt használ a cikk. A bal alsó sarokban minden bizonnyal egy logót takartak ki. A szöveg ugyan hangyariasztásról szól, a képen pók látható, a palack felirata pedig az elmosás előtt Vinegar (ecet) volt. A cikkben található recept nem tartalmaz ecetet, ezért kellett kitakarni. A képre a Google képkeresőjével rákeresve sok találatot hoz, köztük a tudasfaja.com oldalhoz hasonlóakat is.
6. Ellenőrizd a dátumokat!
A dátumok sok esetben nem konzekvensek, vagy hiányoznak. Gyanakvásra adhat okot, ha a cikkben nincs konkrét dátum megjelölés, csak valamilyen viszonylagos megjelölés, mint pl. 'már öt napja nincs hír...', 'több napja', 'múlt héten'.
7. Keresd a bizonyítékokat!
Ellenőrizd a forrásokat, amelyre a hír közzétevője hivatkozik. A források hiánya, ismeretlen, máshol nem publikáló szakértők álhírre utalnak.
8. Keress más tudósításokat!
Ha több, megbízható forrás is beszámol a hírről, az hitelesítheti a hírt. Ha más forrás nem említi, az ál- vagy kamuhír jele. A több említés, megjelenés persze csak akkor hitelesít egy hírt, ha azok komolyan vehető, megbízható oldalakon történnek. Az álhír és kamuoldalak oldalak olykor egymástól is vesznek át anyagokat.
9. Lehet, hogy tréfás álhír?
Az álhíreket olykor nehéz megkülönböztetni a humoros szövegektől. A forrás ellenőrzésével kiderítheted, hogy az egy viccoldal-e, a hír pedig nem hamisítvány, hanem humoros. Április elseje alkalmából még komoly oldalak is közzétesznek olykor vicces álhíreket. 2017-ben például a cseh Lidovky.cz (Lidové Noviny) oldalon jelent meg, hogy Csehország repülőgéphordozót építtet Kínával 60 milliárd cseh korona értékben. Bár a cikk utolsó mondata egyértelműen jelzi, hogy április 1-jén született az írás, volt aki elhitte.
Forrás: Lidovky.cz
10. Vannak szándékosan hamis hírek.
Léteznek olyan oldalak, amelyek kifejezetten valótlan híreket közölnek. Magyarországon ilyen az egy időben nagyon pörgő Hírcsárda, amely önmaga által vállaltan álhírportál. Előfordul, hogy egy különösen jól sikerült álhírt más is átvesz (akár a forrás megjelölése nélkül), ilyenkor úgy tűnhet, hogy a cikk valódi. Az ilyen álhír célja elsősorban a szórakoztatás, nem pedig a félretájékoztatás és manipuláció. Keresd a hír eredeti forrását, az segít eldönteni a cikk komolyságát!
Az alább felsorolt oldalak álhíreket, ellenőrizetlen, hamisított információkat terjesztenek.
- Arany gondolatok /extremesilverblog.com/hu/
- BuzzBlog /www.buzzblog.eu/
- Dosszié /dosszie.com/
- Egy az Egyben /egyazegyben.com/
- FM3 Café /www.fm3cafe.hu/
- FontosDolgok /fontosdolgok.com/
- Híradó Online /hirado-online.net/
- Külföldi Apró /www.kulfoldiapro.com/
- Minden Egyben /mindenegyben.eu/
- Mindenegyben Blog /www.mindenegyben.com/
- Napjaink /www.napjaink.org/
- OrigoHír /origohir.net/
- OrigoHírek /origo-hirek.net/
- Origo Online /origo-online.eu/
- Origo Online /origo-online.net/
- Origo Online /origo-online.info/
- Szabadon Ébredők /szabadonebredok.blogspot.hu/
- Sztárcafé /sztarcafe.com/
- TénylegTippek /tenylegtippek.com/
- Tudás Fája /www.tudasfaja.com/
- Tudnod Kell /tudnodkell.info/
Ez csak egy szűk felsorolás, a hasonló oldalaknak se szeri se száma. Az ezeken az oldalakon található tartalmak nem ellenőrzöttek, nem tekinthetők megbízhatónak, biztonságosnak. A cikkeket és az illusztrációkat sok esetben forrásmegjelölés nélkül veszik át más oldalakról. Egy még teljesebb gyűjtemény található a hvg.hu/techoldalon.
Figyelj oda, légy egészségesen bizalmatlan az eddig ismertlen hírforrásokkal kapcsolatban! Szenzációs, vagy felháborító állítások nyomán se lájkolj, vagy ossz meg olyasmit, aminek a tényszerűségéről, valódiságáról, megbízhatóságáról nem győződtél meg!
Teljes óra: https://televele.hu/wp-content/uploads/2017/06/dron10-14_2.foglalkozasleiras.pdf
Játék: kahoot
Feladat: redmenta.com
Direktcím1: kamuhírek
Direktcím2: álhírek
alkozasleiras.pdf
Forrás: https://www.kelecsenyi.info/28-netsalata/143-alhirek-es-kamuoldalak
Az Interneten a sok érdekes és hasznos információ mellett nagyon sok félrevezető, illetve fals információ is megtalálható. A Facebook brit nyomtatott napilapokban vásárolt egész oldalas hirdetéseket, hogy segítsen az olvasóknak az álhírek felismerésében. A dolog apropóját a júniusi parlamenti választások adták, mivel az amerikai és a francia elnökválasztási kampány során is rengeteg álhír jelent meg, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Sokan támadták a Facebook-ot a probléma szerintük nem megfelelő kezelése miatt.
Az álhírek terjedésének fő terepei a közösségi oldalak, de oda legtöbbször külső weboldalakról érkeznek a hírek. Álhírekkel, kamuoldalakkal tehát böngészés közben is összefuthatsz, nem árt tudni, mire figyelj. Az álhírek célja az emberek véleményének, viselkedésének befolyásolása, a kamu híreket terjesztő oldalak sok esetben kattintásokat, reklámmegjelenéseket "gyűjtenek", illetve megosztásokhoz kötik az információ megtekintésének lehetőségét. Az ilyen oldalak nem minden esetben csak kamu, ellenőrizetlen, vagy éppen hamis híreket közölnek. Van, ahol bármilyen beküldött hírt közzétesznek ellenőrzés nélkül. Az oldalak üzemeltetői a valódi hírekre hivatkozva utasítják vissza, hogy az oldaluk kamu híreket közölne. A cikk végén a teljesség igénye nélküli gyűjtés az ilyen oldalakról. Az oldalakra nem mutat kattintható hivatkozás.
Forrás: The Verge
A következőkben tehát sorra veszem a Facebook tíz pontba szedett tudnivalóit és ahol lehet, ott valódi példákkal is illusztrálom.
1. Kételkedj a főcímekben!
Az álhírek gyakran kapnak szenzációs címeket. Ezeknek a címeknek a funkciójuk, hogy kattintásra ösztönözzék az olvasót.
Forrás: Origo Online
A hihetőség érdekében megszokott valamilyen nyomatékosítás: itt a 'Hivatalos' megjelölés. Természetesen nincs a hírben semmi olyan, ami ezt alátámasztaná. A helyesírás legtöbbször nem erős oldala a szerzőknek. Ld. Veronai nagy kezdőbetűvel. Maga a "tudósítás" csak egy átvett videó.
Forrás: Origo Online
A cím és a bevezető szöveg nincs szinkronban egymással (a címben '5 undorító dolog', a bevezető szövegben 'ez a 12 dolog' szerepel). A cím megfogalmazása olyan, hogy felkeltse az érdeklődést. Többnyire valamilyen botrány, vagy valamilyen hihetetlen állítás szolgál erre.
2. Vizsgáld meg az URL-t (webcímet)!
Az álhíreket terjesztő weboldalak előszeretettel használnak olyan webcímeket, amelyek megbízható oldalak címeire hasonlítanak. A magyar nyelvű álhír- és kamuoldalak általában nem .hu végződésű domaineket használnak, mivel azokra más (szigorúbb) szabályozás vonatkozik, mint egy .com, .net, .eu domainre. Vannak nem megbízható hírforrások magyar végződésű címeken is, de ezek általában blogszolgáltatók.
Az első egy TV csatorna weboldala, a második pedig egy híroldal. A második oldalon sok olyan cikk található meg amelyek más álhíroldalakon is feltűnnek. Egy felugró ablak mindenáron like-olásra akarja rávenni a látogatót.
3. Vizsgáld meg a forrást!
Megbízható-e az oldal, amely a hírt közzétette? Ismered? Ha a cikk átvétel, nézd meg az eredetit! Ismeretlen oldal esetén nézd meg a "Rólunk", "Magunkról", "Impresszum" menüpontot. Gyanús, ha az oldalon nem érhető el ilyen információ és nincs kapcsolatfelvételre sem lehetőség.
Forrás: Facebook
A Facebook-on megosztott, Morgan Freeman-nek tulajdonított írás forrása a tudnodkell.info. A cikkben van egy hivatkozás, ami szerint a vitalzone.hu-ról származik az anyag. Ott egy további visszautalás a Tw!ce magazin oldalára (twice.hu). A képet mindegyik cikkbe máshonnan emelték be. Az Oscar-díjas színész a hír szerint ezt mondja: "A még több sosem volt elegendő számomra. 86 éves vagyok, és haldoklom." Morgan Freeman 1937. június 1-én született, tehát nemsokára "még csak" 80 éves lesz. És nem haldoklik. A szöveget - amely egy videó narrációja - Brian Cimins írta. A videó itt tekinthető meg: https://youtu.be/qndRhLN3Sfs Ez egy kiváló példa arra, hogyan kapnak fel valamit és a forrás ellenőrzése nélkül, hogyan terjed egy fals információ. Az írás magyar nyelven több tucat webhelyen is hozzáférhető egyébként.
4. Figyeld a formai megjelenést!
Az álhíreket, kamu információkat terjesztő oldalak sokszor nem foglalkoznak a megjelenéssel. A szövegek helyesírási hibákat, félreütéseket tartalmaznak. Olykor gépi fordítás érződik a szövegen.
Forrás: dosszie.com
Csapnivaló helyesírás, egymásnak ellentmondó állítások (teljes titoktartás, de azért van egy megdöbbentő videó). Illetve csak majdnem. Amíg meg nem osztod a Facebookon, a videó nem indul el. Természetesen semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a videó tényleg arról szól, amit a cím sugall. Ezen az oldalon például minden videó 3 perc 35 másodperc hosszú. Semmiképpen ne ossz meg olyasmit, amit előtte nem láthattál!
Forrás: dosszie.com
Biztosan érdemes megosztani? Nem valószínű! A videó tényleg elindul a megosztás után, de nem olyan hosszú és nem arról szól mint ami a megosztás előtt látszott. Ne próbáld ki, ha nem akarsz a Facebook ismerőseid előtt magyarázkodni!
5. Ügyelj a fotókra!
És a videókra, egyéb illusztrációkra is - teszem hozzá én. A fotók, videók, grafikák amelyek a cikkeket illusztrálják sok esetben nem hamisítványok, viszont nem ott, nem olyan céllal és körülmények között készültek, mint amit az oldal szerzői állítanak (vagy sugallnak illusztrációként használatával). Használd a Google képkereső szolgáltatását!
Forrás: tudasfaja.com
A fenti képen jól megfigyelhető, hogy egy eredetileg más célra készült illusztrációt használ a cikk. A bal alsó sarokban minden bizonnyal egy logót takartak ki. A szöveg ugyan hangyariasztásról szól, a képen pók látható, a palack felirata pedig az elmosás előtt Vinegar (ecet) volt. A cikkben található recept nem tartalmaz ecetet, ezért kellett kitakarni. A képre a Google képkeresőjével rákeresve sok találatot hoz, köztük a tudasfaja.com oldalhoz hasonlóakat is.
6. Ellenőrizd a dátumokat!
A dátumok sok esetben nem konzekvensek, vagy hiányoznak. Gyanakvásra adhat okot, ha a cikkben nincs konkrét dátum megjelölés, csak valamilyen viszonylagos megjelölés, mint pl. 'már öt napja nincs hír...', 'több napja', 'múlt héten'.
7. Keresd a bizonyítékokat!
Ellenőrizd a forrásokat, amelyre a hír közzétevője hivatkozik. A források hiánya, ismeretlen, máshol nem publikáló szakértők álhírre utalnak.
8. Keress más tudósításokat!
Ha több, megbízható forrás is beszámol a hírről, az hitelesítheti a hírt. Ha más forrás nem említi, az ál- vagy kamuhír jele. A több említés, megjelenés persze csak akkor hitelesít egy hírt, ha azok komolyan vehető, megbízható oldalakon történnek. Az álhír és kamuoldalak oldalak olykor egymástól is vesznek át anyagokat.
9. Lehet, hogy tréfás álhír?
Az álhíreket olykor nehéz megkülönböztetni a humoros szövegektől. A forrás ellenőrzésével kiderítheted, hogy az egy viccoldal-e, a hír pedig nem hamisítvány, hanem humoros. Április elseje alkalmából még komoly oldalak is közzétesznek olykor vicces álhíreket. 2017-ben például a cseh Lidovky.cz (Lidové Noviny) oldalon jelent meg, hogy Csehország repülőgéphordozót építtet Kínával 60 milliárd cseh korona értékben. Bár a cikk utolsó mondata egyértelműen jelzi, hogy április 1-jén született az írás, volt aki elhitte.
Forrás: Lidovky.cz
10. Vannak szándékosan hamis hírek.
Léteznek olyan oldalak, amelyek kifejezetten valótlan híreket közölnek. Magyarországon ilyen az egy időben nagyon pörgő Hírcsárda, amely önmaga által vállaltan álhírportál. Előfordul, hogy egy különösen jól sikerült álhírt más is átvesz (akár a forrás megjelölése nélkül), ilyenkor úgy tűnhet, hogy a cikk valódi. Az ilyen álhír célja elsősorban a szórakoztatás, nem pedig a félretájékoztatás és manipuláció. Keresd a hír eredeti forrását, az segít eldönteni a cikk komolyságát!
Az alább felsorolt oldalak álhíreket, ellenőrizetlen, hamisított információkat terjesztenek.
- Arany gondolatok /extremesilverblog.com/hu/
- BuzzBlog /www.buzzblog.eu/
- Dosszié /dosszie.com/
- Egy az Egyben /egyazegyben.com/
- FM3 Café /www.fm3cafe.hu/
- FontosDolgok /fontosdolgok.com/
- Híradó Online /hirado-online.net/
- Külföldi Apró /www.kulfoldiapro.com/
- Minden Egyben /mindenegyben.eu/
- Mindenegyben Blog /www.mindenegyben.com/
- Napjaink /www.napjaink.org/
- OrigoHír /origohir.net/
- OrigoHírek /origo-hirek.net/
- Origo Online /origo-online.eu/
- Origo Online /origo-online.net/
- Origo Online /origo-online.info/
- Szabadon Ébredők /szabadonebredok.blogspot.hu/
- Sztárcafé /sztarcafe.com/
- TénylegTippek /tenylegtippek.com/
- Tudás Fája /www.tudasfaja.com/
- Tudnod Kell /tudnodkell.info/
Ez csak egy szűk felsorolás, a hasonló oldalaknak se szeri se száma. Az ezeken az oldalakon található tartalmak nem ellenőrzöttek, nem tekinthetők megbízhatónak, biztonságosnak. A cikkeket és az illusztrációkat sok esetben forrásmegjelölés nélkül veszik át más oldalakról. Egy még teljesebb gyűjtemény található a hvg.hu/techoldalon.
Figyelj oda, légy egészségesen bizalmatlan az eddig ismertlen hírforrásokkal kapcsolatban! Szenzációs, vagy felháborító állítások nyomán se lájkolj, vagy ossz meg olyasmit, aminek a tényszerűségéről, valódiságáról, megbízhatóságáról nem győződtél meg!
Teljes óra: https://televele.hu/wp-content/uploads/2017/06/dron10-14_2.foglalkozasleiras.pdf
Játék: kahoot
Feladat: redmenta.com
Direktcím1: kamuhírek
Direktcím2: álhírek
alkozasleiras.pdf
Hogyan ismerjük fel az álhíreket? https://hvg.hu/360/20191002_Hogyan_ismerjuk_fel_az_alhireket
Álhírek az Urbanlegends oldalon
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lh%C3%ADr
Az álhírek (vagy fake news, hoax hírek) olyan szándékosan publikált átverések, melynek célja leginkább a propaganda-terjesztés és a félrevezetés (dezinformáció). A politikai dezinformáció direkt terjesztése a lélektani hadviselés egyik formája.
A köznyelvben álhírnek nevezünk minden hamis (téves, vagy legalább egy lényegi elemében az igazságnak nem megfelelő állítást tartalmazó), a széles körű nyilvánosság elé kerülő információt. A sok ember életét befolyásoló, szándékosan megtévesztő, manipulatív, fontos közéleti témákra vonatkozó és tudatosan az igazságnak nem megfelelő, torzított információknak saját megnevezésük van, ezek a dezinformációk. A médiában (így az online környezetben) megjelenő álhírek célja többnyire az anyagi haszonszerzés, a dezinformációké elsősorban a közvetett vagy közvetlen politikai befolyásolás. Az álhírek egyik legfontosabb jellemzője, hogy az érzéseinkre, illetve az indulatainkra akarnak hatni, és leegyszerűsített magyarázatokkal dolgoznak. Ha a hír, sőt, már a cím nagyon erős pozitív vagy negatív érzelmet kelt bennünk, kezdhetünk gyanakodni. Az álhírek a jó/rossz, nemes/gonosz ellentétpárokra redukálják a rendszerint jóval bonyolultabb, összetettebb valóságot. Sikerük titka, hogy az emberekben rendkívül erős igény van az egyszerű, könnyen érthető magyarázatokra a sokszálú események, jelenségek okának megértése terén, illetve azok felelőseinek megnevezésére.[1]
Az ilyen cikkek célja nem a szórakoztatás, hanem politikai befolyás szerzése,[2] haszonlesés, visszaélés. A rémhírterjesztést a büntető törvénykönyv 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.[3]
A Twitter internetes közösségi oldalon botok segítségével is terjednek az álhírek. Ezek olyan kamuprofilok, amelyeket valamilyen szoftverrel automatizálnak egyszerűbb feladatokra, például bejegyzések továbbosztására vagy hashtagek felfuttatására. Az erejük a nagy számukban rejlik, akkor tudnak célt érni, ha tömegesen osztanak meg valamilyen tartalmat, ezzel képesek mesterségesen felerősíteni egyes politikai üzeneteket, vagy elnyomni az ellenvéleményeket. A Twitter algoritmusainak működését kihasználva emelnek fel vagy térítenek el egy-egy témát.[4]
Az álhírek ellen hatásos pszichológiai védekezés lehet a "védőoltás" – vagyis ha az olvasót előzetesen kitesszük egy kisebb álhírnek, az segít abban, hogy kialakuljon benne az álhírekkel kapcsolatos ellenállóképesség. Ennek azonban fontos része az is, hogy felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy amiről olvas, az csupán egy álhír.[5]
Az álhírek jó példáit adják a 2016-os amerikai elnökválasztás ideje alatt felbukkant internetes híresztelések. Facebook-felhasználók milliói olvastak és osztottak meg cikkeket, melyek szerint a pápa Donald Trumpot támogatta a kampány ideje alatt, demokrata ellenfele, Hillary Clinton pedig fegyvereket adott el az Iszlám Állam nevű szervezetnek. [5]
Április elsején jellemzően gyakoriak a tréfás álhírek még a különböző nagyobb és hiteles hírportálokon is. Általában azonban a cikk utolsó soraiban maguk az írók leplezik le önmagukat vagy pedig másnap adnak ki egy helyreigazító cikket.
Az álhíroldalak egyik gyakori jellemzője, hogy nem lehetséges a felületükön a kommentelés. Még ha látszólag van is kommentszekció, akkor is a látható hozzászólások nem valós személyek kommentjei. Ezekre a kommentekre válaszolni nem tudunk és mi sem kommentelhetünk, így végül is az ilyen oldalakon sem lehetséges a hozzászólás vagy a kiigazítás.
Ellenőrző kérdések:
Mi a célja az álhírnek, és mi a különbség az álhírek és a dezinformáció között?
Mi a jellemzője az álhíreknek a köznyelvben, hogyan befolyásolhatják az emberek érzelmeit és indulatait?
Miért van az emberekben erős igény az egyszerű magyarázatokra és az okok leegyszerűsítésére?
Milyen jogi következményei lehetnek az álhírek terjesztésének?
Hogyan terjedhetnek az álhírek a közösségi médián keresztül, és miért lehetnek hatékonyak a politikai befolyásolásban?
Hogyan működnek az álhírek terjesztésében a Twitteren használt botok?
Mi az a "védőoltás" pszichológiai védekezési módszer az álhírek ellen, és miért lehet hatékony?
Mondj néhány példát az álhírekre, amelyek az 2016-os amerikai elnökválasztás idején jelentek meg!
Mi a jellemzője az április elseji tréfás álhíreknek, és miért szokták leleplezni magukat az írók?
Milyen gyakori jellemzői vannak az álhíroldalaknak, miért lehet problémás a kommentelés ezeken az oldalakon?