HATÁRTALANUL

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával


Határtalanul

Évek óta élünk a Határtalanul! pályázat lehetőségeivel. Nagyon jó, hogy diákjaink világot látnak, találkoznak határainkon túl élő magyar kortársakkal. Baráti kapcsolatot ápolunk a szádalmási iskolával. 

A Határtalanul saját weboldala: https://hatartalanul-maklar.webnode.hu/

2023. SZERBIA - HORVÁTORSZÁG

A pályázat

Iskolánk még tavaly nyújtott be pályázatot. A Szabadkától Fiuméig - Barangolás Délvidéken pályázatunkra 2 938 600 forint támogatást kaptunk. A Határtalanul! pályázat kezelője a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.


A terv

1. nap – Magyarország éléskamrája, Bácska (Maklár – Szabadka – Zombor - Kishegyes - 505 km) Szabadka belvárosában megtekintjük belülről a magyar szecessziós Városházát, amelynek vitrázsairól nemzeti nagyjaink és királyaink tekintenek vissza ránk. Szabadka városközpontjában körbejárjuk a zöld és a kék szökőkutakat, Jakab és Komor szobrait, a Szentháromság szobrot, a Kaszinó épületét, a Népszínházat, majd végigsétálunk a korzón, útba ejtve a kaptáros házat is. Megcsodáljuk a magyar szecesszió remekműveit, majd a szabadkai diákokkal közösen megkoszorúzzuk Mátyás király szobrát. Busszal megérkezünk a felújított szabadkai zsinagógához, majd átsétálunk a gimnázium elé, a Kosztolányi szobrokhoz.

Látogatás a szabadkai Gróf Széchenyi István Általános Iskolába. Zombor: Felkeressük nevezetességeit, az egykori vármegyeháza épületét, amelynek dísztermében található Szerbia legnagyobb olajfestménye, a zentai csatát megörökítő alkotás. Megtekintjük az 1848/49-ben falba fúródott ágyúgolyót. Megismerkedünk Bosnyák Ernő szobránál a magyar mozi és a filmgyártás úttörőjének történetével, aki "Európa Hollywoodját" álmodta Zomborba. Elsétálunk Schweidel József szülőházához, majd főt hajtunk mellszobránál a Magyar Polgári Kaszinó udvarában.

2. nap – Zágráb magyar vonatkozásainak nyomában (Kishegyes – Eszék - Zágráb – 475 km ) Eszék: A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott.

Felkeressük a Eszék óvárosát, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintjük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. A főtéren megtekintjük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Zágráb: Városnéző sétára indulunk Zágrábban, Horvátország fővárosában. Meglátogatjuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is látjuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. Átsétálunk a Felsővárosba, itt találjuk a Jellasics-teret, valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk templommal, rajta Horvátország és Zágráb címerével.

3. nap - Magyarok nyomában az Adriánál (Zágráb - Fiume 245 km) A Fiuméhez tartozó Tersattoba látogatunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi. Felsétálunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkeressük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross-emléktáblát. A monarchia világa elevenedik meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume mellett Abbázia volt a legjelentősebb magyar üdülőhely. Sétát teszünk az egész horvát tengerpart talán legszebb sétányán. Abbázia minden villájához gazdag magyar családok története fűződik, felidézzük néhány család történetét, megkeressük Feszty Árpád emléktábláját.

4. nap – Zrínyi dicsősége (Fiume – Varasd - Csáktornya – Maklár 745 km ) Varasd mintegy 200 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkeressük az Erdődyek várkastélyát és teszünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a városházát is. Csáktornya: Sétát teszünk a Zrínyiek sasfészkében. A várban, állították fel azt az obeliszket amely a vadász balesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. Ismertetjük és mérlegeljük a tragédia körülményeit. A bejáratánál található "Zrínyi Péter búcsúja" emlékműnél felidézzük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.


Előzetes tevékenység - Magyarság Háza

Ősszel kezdtük a felkészülést. A Magyarság Háza rendhagyó tanóráinak egyikén is részt vettünk. A Szolgálóleányok c. portréfilmet néztük meg a topolyai apácákról.

A 60 perces filmet egy tanár és 20 gyerek nézte meg (7. osztály), öt hiányzónk volt aznap. Érdekes volt a film nekünk olyan szempontból, hogy tavaly vették át iskolánkat a nővérek, fenntartónk a Don Bosco Nővérek Nevelési-Oktatási Intézményfenntartó. Így ez a portréfilm a topolyai apácákról most különösen "időben jött", láttuk, hogy hol és hogyan élnek, hogyan gondolkodnak. A film emberközelisége, nyíltsága és közvetlensége is tetszett a gyerekeknek.


Tervezett út - oda 

Tervezett út - vissza


Prezentáció az előkészítő órára


Előkészítő foglalkozás

Az előkészítő órán frontálisan megbeszéltük a gyakorlati tudnivalókat, majd ezt rövid vetélkedő követte az elhangzottakból. Prezentáció segítségével felkészülés Rákóczi Ferenc családjából, a Zrínyi és a Frangepán családból, Horvátország, Szerbia történelméből, földrajzából. Beosztottuk a csoportokat, majd csoportmunkában készültünk fel a történelmi emlékek bemutatására. Közösen alakítottuk ki a viselkedési kódexet, a buszos viselkedés szabályait, ezt aláírták a gyerekek. A ráhangolódást szerb, horvát és magyar zenével zártuk.  

2019.  Szlovénia - Horvátország

A pályázat

Iskolánk még tavaly nyújtott be pályázatot. A Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában pályázatunkra 1.680.000 forint támogatást kaptunk. A Határtalanul! pályázat kezelője a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A tervezett program

2019.09.08

 Május 12-én kora reggel indulunk, hogy délelőtt már a szlovéniai Lendvába érjünk. Ott várnak ránk ott élő magyarok. Bemutatjuk a botos táncunkat egy performance keretében, és ismerkedünk azzal, hogy élnek a határhoz közel, de már azon túl a magyarok. Lendván több magyar iskola is van, a magyar közösség szervezett.

Itt megnézzük még a várat, majd Csáktornyán a Zrínyi családra fókuszálunk. Lendván mondát írunk arról, hogy mind Beatrix, mind Mátyás király járt ebben a várban. Csáktornyán pedig Zrínyi Miklós török ellenes harcairól, haláláról írunk verset. Koszorúzással is emlékezünk rá.

Lendván nem hagyjuk ki a Vináriumot, ahonnan egyszerre négy ország látható.

Első nap este érkezünk Zágrábba. A szálláson Ki tud többet Zrínyi Miklósról? vetélkedőt rendezünk. . Másnap felkeressük a zágrábi magyar emlékeket, Megnézzük a katedrálist, a Szent Márk teret, a bazilikát, Szent László koronázási palástját, a Jellasics-szobrot, a történelmi személyek arcképeit. Magyar emlékeket keresünk, ismerünk fel képrészletek alapján, majd ezeket bejelöljük vaktérképre.

Második nap találkozunk a zágrábi "Zrínyi Miklós" Cserkész Egyesülettel, a zágrábi magyar közösség tagjaival. Beszélgetés arról, hogyan működnek a magyar közösségek, oktatás, milyen Zágrábban magyarnak lenni, ezt követően közösen megkoszorúzzuk Petőfi Sándor szobrát. Utazás Krk-szigetre. Utazás közben az adriai (mérsékelt és szubtrópusi) éghajlati övezet megismerése. Tevékenység: Digitális napló készítése. A Frangepánok kastélyának megtekintése Omisaljban. Idegenvezetést tart az egyik csoport.

Harmadik napi úticél Fiume - A Szt. Vitus Székesegyház, monarchia emlékeit keressük fel, megtekintjük az Andrássy utat, a Kossuth korzót és a Batthyány villát. Baross Gábor miniszter emléktábláját megkoszorúzzuk a fiumei konzulátusnál. Meglátogatjuk a halpiacot, album készül a tenger élőlényeiről csoportonként (fotók, az állatok neve).

Bakarban megnézzük a várost (a világörökség része), a kikötőt, a Frangepán-várat. Az egyik csoport idegenvezetést tart. Tevékenység: A Frangepánok nyomában - angol nyelvű ismertető szöveget kapunk csoportonként. Azt lefordítjuk, és ismertetjük egymással.

A Krk-szigeten is a Frangepánok nyomában maradunk, hiszen az ő birtokuk volt. Megnézzük a Frangepánok várát és temetkező helyét. Geocachinggel és tengerparti sétával zárjuk a látogatást. Itt tengeri élőlények maradványait gyűjtjük. Közben a tenger élőlényeinek védelmére felhívó plakátot készítünk.

Negyedik napi célunk Rab sziget. A belváros, a katedrális megtekintése. Tevékenység: idegenvezetés (az egyik csoport), házak, utcák, kikötő lerajzolása. Krk - a Frangepán erőd meglátogatása. Tevékenység: geocaching - a megtalált helyekről leírást kapnak, szóban bemutatják a többieknek, milyen is volt a Frangepánok birtoka.

Trsat várát látogatjuk meg hazafelé. A vár alatti település középkori hírnevét Szűz Mária názáreti házának legendája alapozta meg. E szerint a XIII. században ide hozták a házat az angyalok. Legendát írunk csoportonként arról, miért és hogyan került oda Szűz Mária háza? Miért vitték el az angyalok?

Aztán - sajnos - jövünk haza. 


Előkészítés

Előkészítő óra - Egy-egy rövid prezentációt nézhetnek meg a diákok a határon túli magyarság létszámáról, elhelyezkedéséről, Trianonról, Szlovénia, Horvátország történelméről, irodalmi nevezetességeiről, földrajzáról. Frontálisan megbeszéljük a gyakorlati tudnivalókat, majd ezt rövid vetélkedő követi az elhangzottakból. A ráhangolódást horvát és dalmát zenével zárjuk.

Fakultatív előkészítő foglalkozás

Beosztjuk a csoportokat, majd csoportmunkában készülünk fel a történelmi emlékek bemutatására, a tartandó "idegenvezetésre". Az órákat a községi könyvtárban tartjuk. Módszerei: drámapedagógia, kooperatív csoportmunka. Előzetesen elolvassuk azokat az irodalmi műveket is, amelyek a programhoz szükségesek. Felkészülés Rákóczi Ferenc családjából, a Zrínyi és a Frangepán családból, Horvátország, Szlovénia történelméből, földrajzából. Közösen alakítjuk ki a viselkedési szabályokat, a dokumentumot alá is írják. 



A kirándulás

Menet közben - a kirándulás

2019.06.02

Első nap

Lendva-Csáktornya. Lendván találkoztunk Patyi Zoltánnal, a Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársával, aki megmutatta nekünk a Makovecz-kultúrházat, mesélt Zala Györgyről, Lendva szülöttéről, és arról, milyen a magyarok, a magyar oktatás helyzete Szlovéniában. A fiúk performance-ként előadták a botos táncukat.

Lendván a várat nézzük meg az egyik csoport idegenvezetésével, ehhez kapcsolódva a gyerekek mondát írtak, témája Mátyás király vagy Beatrix Lendván. A várban - óriási szerencsénkre - éppen Hunderwasser kiállítás volt. fagyiztunk egyet a váro egyik legjobb helyén, majd elmentünk a Vináriumba, ahonnan egyszerre négy ország: Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria látszik.

Csáktornyán feleleveníttetük a Zrínyiekről meglévő ismereteinket, felidéztük és megvitattuk Zrínyi halálát. A várat csak kívülről tudtuk megnézni, felújítják, a múzeum pedig már zárva volt. Megkoszorúztuk a Zrínyi-emlékművet. A diákok megtartották az idegenvezetést, és verseket írtak k Zrínyi Miklós haláláról, törökellenes harcáról, a vasvári békéről.

Ezután Zágráb magyar emlékeit tekintettük meg az egyik csoport idegenvezetésével. Megnéztük a katedrálist, a Szent Márk teret, a bazilikát, a Jellasics-szobrot. Térképen elhelyezték a magyar emlékeket. Itt már kezdett szakadni az eső.

2. nap

Trsat meglátogatása. A vár alatti település középkori hírnevét Szűz Mária názáreti házának legendája alapozta meg. E szerint a XIII. században ide hozták a házat az angyalok, majd elvitték. A szomorú trsatiaknak 1362-ben V. Orbán pápa egy állítólag Szent Lukács evangélista által festett Szűz Mária kegyképet adományozott.. Meglátogattuk a Trsati Szűzanya tiszteletére szentelt templomot, láttuk a kolostort, végigjártuk a keresztutat. Gyönyörű kilátás nyílt Fiume városára és az öbölre. A diákok legendát írtak csoportonként erról, hogy miért és hogyan került oda Szűz Mária háza? Miért vitték el az angyalok?

A 11. és 12. század fordulóján Trsat Horvátországgal együtt a Magyar Királyság része lett. II. András magyar király 1223-ban adományozta egész Vinodolt ("totam terram Wynodol") érdemiért Frangepán II. Vidnek, melyet 1251-ben fia IV. Béla is megerősített. Trsat várát a Frangepánok építették a 13. században. 1449-ig az egységes Frangepán birtok része volt.

Fiume - A Szt. Vitus Székesegyház, monarchia emlékeinek felkeresése, Andrássy út, Kossuth korzó és a Batthyány villa megtekintése.

3. nap

Fiume volt ismét az első helyszín.

Baross Gábor miniszter emléktábláját kosztorúztuk meg. Bár 1778 óta Fiume Magyarországhoz tartozott (Tengermellék), fejlődésnek igazán a kiegyezés után indult, amikor az osztrák Trieszttel szemben magyar kikötőt építettek. Hihetetlen pénzösszegeket fordítottak a kikötő kiépítésére. Majd megnéztük a kikötőt, a halpiacot. Itt a tenger élőlényeiről készült album csoportonként (fotók, az állatok neve).

Opatija/ Abbázia meglátogatása következett. Itt gyönyörű mediterrán növényeket láttunk: babér, leander, pálmák. A Lungomare a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. 1907-re a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult.

Krk - a szigeten is a Frangepánok nyomában maradunk, hiszen az ő birtokuk volt. Megnézzük a Frangepánok várát és temetkező helyét. Geocaching - a megtalált helyekről leírást kaptak a diákok, szóban bemutattták a többieknek.

Megnéztük a Frangepán-kastélyt, itt angol nyelvű szöveget kellett fordítaniuk.

4. nap

Mielőtt elindultunk haza, még búcsúztunk a tengertől. Tengerparti sétával zártuk a látogatást, ahol tengeri élőlények maradványait gyűjtötték a gyerekek.

Képekkel együtt itt nézhető meg: https://maklarsuli.eoldal.hu/cikkek/hatartalanul/2019/a-kirandulas/menet-kozben---a-kirandulas.html 



Értékelő szakasz

Cikk a Maklári Harsonába

Határtalanul Szlovéniában, felszabadultan Horvátországban

HAT-18-01-0800

Kassai Levente 7. osztályos tanuló 2019. jún. 07.


A Határtalanul pályázat megnyerésével a 7. osztály 1 680 000 Ft támogatással ellátogatott Horvátország és Szlovénia magyarlakta területeire. A pályázatnak köszönhetően megismerkedhettünk a határon túli magyarokkal, más országok népeivel, ezek szokásaival és hagyományaival. Elmondhatjuk, hogy az osztály ilyen színes és eseménydús kiránduláson még nem vett részt. Lássuk hát, milyen élményekkel tértünk haza a négynapos programról.
Az első napon kora reggel indultunk busszal, két nagyon kedves buszsofőrrel, Gábor és Dezső bácsival, akik végig türelmesek voltak velünk. Reméljük, ők nem panaszkodnak ránk. Első utunk Pestet kikerülve, a Balatont érintve Szlovéniába, Lendvára vezetett, ahol találkoztunk Patyi Zoltánnal. Ő a Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa. Mesélt nekünk Zala Györgyről, Lendva szülöttéről, aki egy híres szobrász, valamint megtekintettük a Makovecz Imre által
tervezett kultúrházat, mely nagyon sok szimbólumot rejt. Egy áruházban performanszt tartottunk: eltáncoltuk a már néhányszor előadott botos táncunkat, majd Patyi Zoltán beszélt nekünk a magyar nyelvről, annak történetéről, érdekességeiről, szépségeiről. A Szent István - szobornál elénekeltük a Himnuszt, majd Borza Erika tanárnő (aki az egyik kísérő tanárunk volt) elénekelte idegenvezetőnkkel együtt régi himnuszunkat is. Patyi Zoltán még elmondta, hogy az ottani magyar gyerekeknek nagyon nehéz a tanulás, hiszen idegen nyelven kell megszerezniük a tudást. A helyi oktatás ugyanis úgy működik, hogy tizenöt percig magyar, majd harminc percig szlovén nyelven zajlik a tanóra.
A lendvai templomot is meglátogattuk, aztán egy óriási adag fagylalt kíséretében elsétáltunk a lendvai várba, és megnéztünk néhány érdekes kiállítást. A híres lendvai kilátót is megnéztük, felmentünk a tetejére. Az élménynél talán csak a szél volt nagyobb (Bóta Bence sapkáját el is fújta). De a kilátásban való gyönyörködést ez sem rontotta el, hiszen egyszerre Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria területeit is láthattuk. A kilátó után Horvátország felé vezetett az utunk. A következő megálló Csáktornya volt, ahol sajnos vasárnap kora délután már zárva találtuk a Zrínyiek hajdani várát. Körbesétáltuk a várat, beszéltünk a Zrínyi család kiemelkedő alakjairól. Megkoszorúztuk a Zrínyi-szobrot. Néhány órai utazás után Horvátország fővárosába: Zágrábba érkeztünk, ami az utcafeliratok nélkül Budapestre emlékeztetett bennünket (honvágyunk mégsem támadt). Itt a nevezetességek, például a katedrális, a Szent Márk tér és más gyönyörű helyek meglátogatása, valamint egy kis séta után a szállásra érkeztünk, és a napi feladatok elvégzésével le is zártuk (monda írása, versírás, vetélkedő stb.) az első szép napot.
A második napon reggeli után máris indultunk Trsatba, amely arról nevezetes, hogy a 13. században ide menekítették Szűz Mária názáreti házát egy időre. Nem csoda hát, hogy itt a Szűzanyának szentelt templomot tekinthettük meg. Végigjártuk a keresztutat. Innen Fiume (Rijeka) városára és az öbölre is kiváló kilátás nyílt. Egy kicsit rossz volt az idő, és azon a napon is, mint minden nap, a szél fákat csavart ki. Emiatt például nem tudtuk bevállalni az utat Bakarba. Pizzázás után, mivel nem csak magasról, belülről is látni akartuk, lementünk Fiumébe, mely az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb hadikikötője volt, virágkorát is a monarchia idején élte. A hajózásból a város még ma is profitál. A kikötő és a Szent Vitus Székesegyház után néhány monarchiabeli emléket (Andrássy út, Kossuth korzó, Batthyány-villa) jártunk be. Este a Krk szigeten szálltunk meg, Omisaljban, persze azonnal lementünk a tengerpartra, sétáltunk az öbölben, Ádám vezetésével lámpákkal rákokat kerestünk.
A harmadik napon tüzetesebben megnéztük a fiumei kikötőt, a jachtokat, megkoszorúztuk Baross Gábor, a vasminiszter emléktábláját. Az előző napon felkutatott halpiacot is bejártuk. Az itt látott tengeri élőlényekről albumot készítettünk. Buszra ülve Opatija-Abbázia következett. Itt kisütött egy kicsit a nap, ezért élveztük a kilátást a tengerre a monarchia második legnépszerűbb üdülőjéből, ahol több híresség is megfordult. Nem csoda, hiszen szép villák, babér- és pálmafák jellemzőek a vidékre, ráadásul gyönyörű a tenger. Szerintem ez a végtelen ejtett legtöbbünket rabul. Krk szigetén még Krk városát és a
Frangepánok várát kerestük fel, ez is az ő birtokuk volt. A városon látszott, hogy évszázadokig velencei
uralom alatt állt: a sikátorok, száradó ruhák miatt teljesen egy olasz város képét mutatta. Itt geochahingeztünk. Ezután indultunk a szállásra pihenni, majd elfogyasztani a szokásos svédasztalos vacsorát. (Néhányan az omlettre azt hitték, hogy palacsinta, így Nutellával fogyasztották, és ezt a szokásukat buzgón gyakorolták. Érdemes megemlíteni még azt, hogy senki nem panaszkodott hasfájásra.)
Egyébként a szállás mindenkinek nagyon tetszett, főleg a tengeri kilátás. A negyedik és egyben utolsó napunkat sem töltöttük program nélkül, hiszen fürödtünk reggel a tengerben (aki akart, és hozott is fürdőruhát). Igaz, néhányan benáthásodtak, de szerintem kihagyhatatlan élmény volt. Gyűjtöttünk még tengeri élőlények maradványait (pl. kagylót). A hazaút határral,
útlevélellenőrzéssel, fáradalmakkal és kimerültséggel járt, de szerencsésen hazaérkeztünk. Maklár határában néhányan hiányolták a tengert és a pálmafákat.
Elmondhatjuk, hogy az évben a legnagyobb élmény ez a kirándulás volt. Ezúton köszönjük meg kísérő tanárainknak: Borza Attiláné Erika tanárnőnek, Keszthelyi Valéria tanárnőnek és osztályfőnökünknek, Parádiné Vass Katalin tanárnőnek, hogy elvittek bennünket erre a nagy útra.


Néhány élménybeszámoló:

Nekem nagyon tetszett Krk, a Vinárium meg a második szállás, Trasat, Omisalj, a várak és a templomok.
Nagyon és szép volt a tenger is. Jó volt külföldön élő magyarokkal találkozni.
Nekem nagyon tetszett, először voltam külföldön és a tengernél. Jó érzés volt olyan magyarokat látni, akik ilyen messze laknak a hazájuktól.
Nekem nagyon tetszett a kirándulás. Szerintem jó volt a szervezés. Lendván sok új dolgot tudhattunk meg a nyelvünkről és a külföldön élő magyarokról. A lendvai nevezetességek is nagyon tetszettek. Különleges nyelvünk van, ahogyan megtudhattuk, szóval meg kell becsülni, hogy magyarnak születtünk, mert magyarnak csak születni lehet. A buszsofőrök nagyon jófejek voltak.


Vélemények a kirándulásról

https://maklarsuli.eoldal.hu/cikkek/hatartalanul/2019/ertekelo-szakasz/velemenyek-a-kirandulasrol.html

A diákok munkái

https://maklarsuli.eoldal.hu/cikkek/hatartalanul/2019/ertekelo-szakasz/a-diakok-munkai.html

Értékelő órák


Bemutató a 6. osztálynak

2019.06.02

Hazaérkezésünk után a hatodikosoknak tartottunk egy élmény beszámolót. Egy bemutatót készítettünk, amelyben együtt felelevenítettük merre jártunk és mit láttunk. Nagyon jókat nevettünk miközben elmeséltük élményeinket, a fagyizást Lendván, a Vináriumot, ahol lerepült Bóta Bence sapkája, a zágrábi szállásnál a vihar miatt kidőlt fát, a tengert, amely a legnagyobb élmény volt, a hatalmas hajókat, a "büdös" halpiacot, a várakat. Reméljük, hogy a hatodikosok is nagyon várják már a kirándulást. 


2018. - Felvidék

Your Title

2016. Felvidék


❈ Értékelő szakasz

Bemutató előadás a 6. osztályosoknak

2016.06.13

A kirándulás után egy héttel a hatodik osztályosoknál jártunk. Cinka és Geo nagyon remek ppt-t állított össze, hogy kedvet varázsoljanak a kiránduláshoz.

Elmesélték, hogy merre jártunk, hol éreztük magunkat jól és nagyon jól. Hol volt csoda jó érzés magyarnak lenni, hol mókáztunk a legtöbbet.

A hatodik osztályosok nagyon élvezték az előadást. A végén sok-sok kérdésük volt, amire Cinka, Geo és a tanár nénik szívesen válaszoltak.


 

❈ Értékelő óra 

1. óra:

A fotók és a vezetett napló alapján közösen felelevenítettük az élményeinket, elhelyeztük a látottakat a magyar történelemben és irodalomban. Elégedettségi kérdőívet töltöttünk ki a látnivalókról, a programokról, a buszról, a szállásról.

2. óra: A diákok, csoportmunkában és dramatizálva (állókép, beugró-játékok) elevenítették föl az utazás pillanatait. Plusz tevékenység: közösen válogattuk ki az utazást bemutató videóhoz az anyagot. Átadták az utazás közben elkészült 

❈ Nemzeti összetartozás napja

A cél a nemzet múltjának tudatosítása volt, az összetartozás és a hazaszeretet erősítése a gyerekekben. Bemutatni, hogy a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, megértetni múltunk, kultúránk, értékeink, nemzeti összetartozásunk fontosságát. Az alsó tagozatos gyerekek, akik történelemórán vettek részt, az életkori sajátosságaikhoz illeszkedően halottak a trianoni békediktátumról. Az 5.- 8. évfolyam diákjai is rendkívüli történelem órán vettek részt, ez is a trianoni béke előzményeiről és következményeiről szólt - egy kicsit mélyebben.

Anna és Janka által készített videót néztük meg a nemzeti összetartozás napja alkalmából arról, mit is jelent Trianon a Trianoni béke diktátum.

A videót megnézheted itt.

Kedvcsinálóként az egész felső tagozatnak bemutatták a 7. osztályos diákok, mit láttak, tapasztaltak a Felvidéken, a Határtalanul! kiránduláson.

Projektnapló, videó


2016.06.13

A projektnaplót itt tekintheted meg.

Az egész kirándulásról szóló videót pedig pedig itt. 

 ❈ Felvidéken jártunk

Első nap

2016. 05. 19-én hajnali 6,00 órakor indultunk..... A határ utáni első megállónk Rozsnyón volt. Nagyon korán, reggel 8 óra körül már ott voltunk. Sajnos ilyen korán semmi sem volt nyitva. Pedig az osztályfőnökünk elég sokat szaladgált, hátha talál valakit, aki megsajnál minket és beenged. De nem. Így a belvárost néztük meg, az egységes hatású főteret, a reneszánsz őrtornyot, a katedrálist. Cinka, Anna és Janka kiselőadása után kis csoportokban szétnéztünk a belvárosban.

Rozsnyón készült fotók itt találhatók.

Szádalmás felé megálltunk Krasznahorkán, hogy megnézzük, hogy halad a vár építése. Itt is készült fotó.

A krasznahorkai animáció itt látható.

Szádalmáson már vártak minket az ottani hetedik osztályosok, az igazgató és helyettese. Bemutatták nekünk a környéket, az iskolájukat, majd kis csoportokban beszélgettünk arról: hol milyen az oktatás, ők hogyan tanulnak. Átadtuk ajándékainkat és együtt ültettünk egy cserjét a találkozásunk emlékére. Nagyon készültünk a focimeccsre, ami lassan hagyomány, de sajna az idén is kikaptunk. Ízletes ebéddel vendégeltek meg minket. Szádalmás gyönyörű volt, az ottaniak kedvesek. Azóta már többen is felvettük a szádalmási diákokkal a kapcsolatot a Facebookon.

Szádalmás képei itt láthatók.

A nap utolsó állomása a Dobsinai jégbarlang. A parkolótól a barlanghoz vezető út jó hosszú és meredek volt. A barlangban csak megváltott jegy birtokában lehetett fotózni. Nem bántuk meg a jegyvásárlást, mert a barlang gyönyörű, nem volt nehéz megírni a mondákat a keletkezéséréről.

Dobsinai jégbarlang.

A szállásunkon (Hollópatak, Salamender panzió) még volt egy kevés idő, amit számháborúzással töltöttünk. Nagyon jó zárása volt egy csoda jó napnak!

Második nap 2016. 05. 20.

A második nap reggelén viszonylag korán keltünk, mert INDULÁS ....Ahogy mentünk Késmárk felé, már látni lehetett a Tátrát. A tetején még hó volt.

Késmárkon a reneszánsz stílusú várat néztük meg, sajnos, csak az udvarát, mivel a vár ekkor még zárva volt. Sétáltunk egyet a belvárosban, meghallgattuk az idegenvezetést.

Fotók Késmárkról.

Lőcse volt a következő úti cél, ott a belvárost, a városházát, a szégyenketrecet néztük meg. A felkészülő csoport elmesélte a város történelmét, a lőcsei fehér asszony történetét röviden, valamint arról is meséltek, hogy éltek a szász polgárok, ki kerülhetett a szégyenketrecbe.

Fotók Lőcséről.

Lőcséről Szepes várához buszoztunk, út közben volt néhány alagút. A vár osztatlan sikert aratott (a legrövidebb és legmeredekebb úton másztunk fel), végignéztünk mindent, még a legmagasabb toronyba is felkapaszkodtak a legbátrabbak. Verset írtunk a várról vagy a gótikáról.

Szepesi vár felé az úton.

Fotók a szepesi várról.

Hipp-hopp és már Kassán voltunk. Itt megnéztük a belvárost, a főteret, a gótikus Szent Erzsébet dómot, az Orbán-tornyot, a zenélő szökő kutat, a Rákóczi emléktáblát és Márai Sándor szobrát. Márainál le is lehetett ülni, olyan volt, mintha vele beszélgetnénk.

Kassán.

A zenélő szökőkútnál.

Fotók Kassáról.

Este 9 órára értünk haza! Ezzel véget ért az utunk. Talán egyszer még jövünk! 

A felvidéki kirándulásról készült videó


2015. - Felvidék

Értékelő szakasz

Értékelő szakasz


Projektnapló

2015.06.12

A projektnaplót itt nézheted meg. 

Határtalanul témanap

2015.06.06

Június 2-án Határtalanul! témanapot tartottunk az iskolában. Ez egyrészt a Határtalanul programhoz, másrészt a nemzeti összetartozás napjához is kapcsolódott. 

A cél a nemzet múltjának tudatosítása volt, az összetartozás és a hazaszeretet erősítése a gyerekekben. Bemutatni, hogy a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, megértetni múltunk, kultúránk, értékeink, nemzeti összetartozásunk fontosságát.

Az alsó tagozatos gyerekek történelemórán vettek részt, az életkori sajátosságaikhoz illeszkedően beszélt nekik Lükő tanárnő trianoni békediktátumról. Az 5.- 8. évfolyam diákjai is rendhagyói történelem órán vettek részt, ez is a trianoni béke előzményeiről és következményeiről szólt - egy kicsit mélyebben (Valéria tanárnő tartotta). Videót néztünk meg a nemzeti összetartozás napja alkalmából arról, mit is jelent magyarnak lenni a határon túl.

Kedvcsinálóként az egész felső tagozatnak bemutattuk (E.Viki és B. Viki), mit láttunk, tapasztaltunk a Felvidéken, a Határtalanul! kiránduláson.


Értékelő óra

Elégedettségi tesztet töltöttünk ki egyénileg, csoportokban pedig a kirándulás egy-egy jellemző pillanatát elevenítettük föl állóképek formájában.

Közösen beszéltük meg az élményeket, kinek mi tetszett legjobban, Vita volt azon, hogy melyik hely a legjobb - Dobsina, Szepesvár, Rozsnyó vagy Kassa. Elmondtuk benyomásainkat a szádalmási iskoláról, az ott tanuló gyerekekről.

Megnéztük a filmeket, képeket, videókat, a legjobbakat kiválogattuk, abból készül majd az összefoglaló film.

Néhány jellegzetes élményt állóképként elevenítettünk fel. A többieknek ki kellett találni, hol járunk, mit csinálnak.

 

Bemutatóóra a 6. osztálynak

Viki és Vanessza vállalta, hogy bemutatja a 6. osztályosoknak a felvidéki Határtalanul! kirándulásunkat. A 7. osztályosok nem hagyták magukra őket, a terem végéből szurkoltak a két lánynak.

A kiránduláson készült képeket, videókat mutatták meg a 6. osztályosoknak - persze csak azokat, amelyek nem szigorúan bizalmasak. :)

Sokat mesélni nem kellett nekik, hiszen szinte mindent tudtak már, a hazaérkezés óta eltelt csaknem egy hét, így a folyosói beszélgetésekből már mindenki tudta, hogy hol jártunk, mit láttunk, kivel mi történt.

Természetesen a 6. osztályosok is úgy döntöttek, mint mi tavaly: nem maradhatnak ki ebből az élményből.  

A felvidéki kirándulás - 2015.





Az első nap

Nagyon korán keltünk, fél kilenc körül már Kassán voltunk. Itt megnéztük a belvárost, a gótikus Szent Erzsébet dómot, az Orbán-tornyot, elsétáltunk a mesterségek utcájába, virágot tettünk Rákóczi emléktáblájához és Márai Sándor szobrához. Márainál le is lehetett ülni, olyan volt, mintha vele beszélgetnénk. Kassáról Szepes várához buszoztunk, út közben volt néhány alagút. A vár osztatlan sikert aratott (a legrövidebb és legmeredekebb úton másztunk fel), végignéztünk mindent, még a legmagasabb toronyba is felkapaszkodtunk. A fiúk a teljes alsó várat is bejárták. Megnéztük a késő román stílusú Szent Márton katedrálist Szepeskáptalanban, érdekes volt a megmaradt városfal is. Verset írtunk a várról vagy a gótikáról. Lőcse volt a következő úti cél, ott a belvárost, a városházát, a szégyenketrecet néztük meg. Viki kiselőadásából kiderült az is, hogyan kellett egy lőcsei polgárnak viselkednie, ki kerülhetett a szégyenketrecbe. Ahogy mentünk Késmárk felé, már látni lehetett a Tátrát. Késmárkon a reneszánsz stílusú várat néztük meg, sajnos, csak az udvarát, mivel a vár ekkorra már bezárt. Sétáltunk egyet a belvárosban, meghallgattuk az idegenvezetést. Innen már a szállásra mentünk Mlynkybe, de út közben még megálltunk lefotózni a Tátrát. A tetején még hó volt.

❈A második nap

Ahogy felébredtünk a szálláson, azt láttuk, hogy mindenfelől hegyek vesznek körül, a hegyoldalban birkanyáj. Aztán - mint egy akciófilmben - jött egy helikopter. A végkifejletet nem tudtuk megvárni, mert korán reggeliztünk, majd indultunk is. A dobsinai jégbarlangnál kezdtünk, sajnos ott nem lehetett fotózni, csak az odafelé vezető úton. Az viszont jó hosszú és meredek volt. A barlang gyönyörű, nem volt nehéz megírni a mondákat a keletkezéséréről.

Szádalmáson már vártak minket az ottani hetedik osztályosok. Bemutatták nekünk a környéket, az iskolájukat, majd kis csoportokban beszélgettünk arról: hol milyen az oktatás, ők hogyan tanulnak. Készültünk a focimeccsre, talán a kevés alvás és az idegen pálya is közrejátszott, hogy kikaptunk, de sebaj, így is megérte: Szádalmás gyönyörű volt. Azóta már többen is felvettük a szádalmási diákokkal a kapcsolatot a Facebookon. Szádalmás után még megálltunk Krasznahorkán, hogy megnézzük, hogy halad a vár építése. Itt is készült fotó.

Az utolsó állomás Rozsnyó volt, itt szintén a belvárost néztük meg, az egységes hatású főteret, a reneszánsz őrtornyot, a katedrálist. Matyi kiselőadása után kis csoportokban szétnéztünk a belvárosban. Nagyon tetszett, hogy amikor megérkeztünk, magyar zene szólt a főtéren. Innen sajnos már hazafelé indultunk.

Nem lehetne, hogy 8. osztályosoknak is legyen Határtalanul program? Akkor jövőre is mennénk. :)

A film


Előkészítő foglalkozások




❈ Határtalanul - előkészítő foglalkozás a könyvtárban

Kassára, Szepes várához, Lőcsére, Késmárkra, Rozsnyóra, Dobsinára és Szádalmásra mennek a 7. osztályosok május 18-19-én.

Nemcsak a történelemmel, a városok nevezetességeivel ismerkednek meg, hanem az ott élt neves emberekkel, a felvidék irodalmával, mondákkal, regényekkel, novellákkal is.

A könyvtárban csoportonként készültek a városok, történelmi emlékek bemutatására. Irodalmi szemelvényeket olvastak, és mutatták be a többieknek.

A részletes útiterv itt olvasható, és itt látható az első előkészítő foglalkozásról több kép:

https://prezi.com/ldweaqztvptf/hatartalanul/

A második előkészítő foglalkozás

A hegyekről, folyókról, iparról és mezőgazdaságról Lükő tanárnő tartott prezentációt, ezután Valéria tanárnő beszélt a legfontosabb történelmi eseményekről, a szepesi városokról, azok elzálogosításáról. Megnéztük, kik azok a költők, írók, festők, akik kötődnek a Felvidékhez.

A prezentációk után csoportokban megalkottuk azokat a szabályokat, amelyeket a kiránduláson betartunk.

A prezentáció itt elérhető.

Az útiterv és a második előkészítő foglalkozás képei pedig itt. 

Versek, mondák - a diákok írták

Miért érdemes Rozsnyóra utazni?

Rozsnyó

Rozsnyó főtere a legnagyobb négyzet alakú középkori főtér Szlovákiában. A város jelképe a tér közepén magasodó késő reneszánsz őrtorony. A torony mellett áll Andrássy Franciska márványszobra. A tér egyik legszebb épülete az Irgalmas rendi apácák neogótikus zárdája. A zárda mögötti utcában található az egykori evangélikus főgimnázium. A tér meghatározó épülete a klasszicista püspöki palota.

Megéri Rozsnyóra utazni ?

Nekem legalábbis nagyon tetszett Rozsnyó főtere, egységes szép és színes volt. Mivel sok magyar él ott, ezért aki turistaként utazik, nem kell félnie, ha nem tudja a nyelvet, mert ott megértik. Rozsnyó több mint 700 éves bányászváros, 19.300 lakosa van.

Abból a szempontból is érdekes, hogy a főtere a legnagyobb négyzet alakú középkori tér a mai Szlovákia területén. Ott áll a reneszánsz őrtorony, a városháza,püspöki palota, stb. Akik szeretnének megismerkedni a város bányászati múltjával is, azok ellátogathatnak a bányászati múzeumba,amely a Szlovák karszt természeti szépségeit is bemutatja.

A várost írásos emlékek először 1291-ben említik,amikor III. András magyar király az esztergomi érseknek adományozta ezt területet. A város a nevét egy különösen gazdag bánya után kapta, amelyet Rosnoubanának neveztek. Az első városi előjogokat a tradíció szerint Nagy Lajos adományozta a városnak 1382-ben. A középkorban főleg aranyat és ezüstöt bányásztak itt, később a vasérc kezdett egyre nagyobb szerepet játszani. A város számára fontos év volt 1776, amikor Mária Terézia felosztotta az esztergomi érsekség területét, és megalapította a Rozsnyói püspökséget.

Versek - Szepes vára, gótika

Gótika

Lovagtermek, bejáratok, kápolnák,

ragyogóbbak mint azt néhányan gondolnák.

Gazdagok házai díszesebbek lettek,

jellemzőek az oszlopok, támpillérek.

Ez a stílus Magyarországra is eljött,

azt mondta, erre járt, ezért beköszöntött.

Miről beszélek, melyik szép stílusról?

Gótika a cím, hát a gótikusról.

Gótika

Jaj, de szép a gótika,

olyan, mint egy tátika.

Tele van sok csúcsívvel

pláne sok vízköpővel.

Nézzétek meg jókedvvel,

ajánlom ezt ezerrel.

Szepes vára

Szepes vára elég drága

Elmegy annak, aki gyáva.

Mert ha oda bemegy valaki,

megtanul majd bátorodni.

Szepes vára

Távolban van egy magas szikla,

ott helyezkedik el Szepesvár romja.

Gótikus stílusban építették,

s itt-ott tovább szépítgették.

Jöttek a kurucok, s elfoglalták,

De sokáig meg sem tarthatták.

Villámcsapás okozta sok-sok kárát,

De még mi is megnézzük Szepesnek várát.

A dobsinai jégbarlang mondája

Gyönyörűség barlangja

Élt egyszer a szegények között egy kislány. Ez a lány gyönyörű volt, szerette az egész falu. Egyre gyorsabban nőtt, teltek az évek.. A kislány felnőtt, és világot akart látni. Az ő faluja mellett volt Dobsina. Átment oda, ott összebarátkozott egy fiúval. A fiú is megszerette a gyönyörű lányt. A fiú egyszer elvitte a lányt egy barlangba. gyönyörű volt, de nagyon hideg. Ezt még senki sem látta előttük, csak ők ketten.

Ebben a barlangban különös kis lények éltek. Apró tündérek. A lány észrevett egyet közülük, megkérdezte, hogy hívják, erre a tündér azt felelte: Dobsina. A lány nem értette, hiszen a falu neve is ez volt. A tündérke megmagyarázta, hogy az ő családjában az a szokás, hogy arról a helyről kapják a nevüket, ahol születtek.

A lány úgy döntött, hogy hozzámegy a fiúhoz, és a barlangot elnevezi Dobsinának, vagyis gyönyörűségnek. Gyönyörűségnek, mert ilyen volt a szerelmük, a tündér, és ilyen volt a barlang is.

Hogyan alakult ki a dobsinai jégbarlang?

Régen, nagyon régen élt egy kis manó, Dobsinának hívták. Ez a kis manó imádta a szobrászatot, ő maga is szobrász akart lenni. de hát mivel manó volt, óriási, ügyetlen keze volt, nem volt tehetséges. Szegény Dobsina próbálkozott gitározással, festéssel is, de nem ment. A szobrászatot mindenképpen ki akarta tanulni, mert imádta.

Elment hát tanárhoz, aki állítólag még a legügyetlenebbeket is megtanította a mesterségre, de még ez a tanár is azt mondta, hogy ilyen kezekkel reménytelen. Szegény manó nagyon elszomorodott. Búslakodott heteket, búslakodott hónapokat, míg végül eszébe jutott valami.

- Mi lenne, ha elmennék a varázslóhoz? Ő biztos tud valamit kezdeni ezekkel a bumszli kezekkel.

Elment a varázslóhoz, megkérdezte, hogy tud-e segíteni. Szerencsére a varázslónak pont volt raktáron egy kenőcse, ami manóknak tökéletes.

- Remek - gondolta a manó -, már csak helyet kel találnom, ahol azt szobrászkodom, amit akarok.

Ment, mendegélt, egyszer talált egy nagy barlangot.

- Tökéletes - gondolta Dobsina. Bement, és csodát látott. Mindenütt fényesen csillogó jég. Rögtön neki is látott, bekente a kezét, és az rögtön normális emberi kéz méretű lett.

Sok időbe telt, mire Dobsina megtanult ezzel a kézzel megfogni valamit, de azóta is ott szobrászkodik.

Így jött létre a dobsinai jégbarlang. A legendák szerint Dobsina még ma is ott él, és éjszakánként szépítgeti a remekműveit.

A dobsinai jégbarlang legendája

Egyszer, több száz évvel ezelőtt Dobsinán egy nagyon kedves, jószívű sárkány élt. Az egész falu szerette. Amiben tudott a sárkány, segített. De mivel csak jeget tudott fújni, ez nem mindig sikerült.

Egy nap ez a sárkány nagyon megfázott. Sajnos, később kiderült, hogy nem csak ennyiről van szó. Súlyos tüdőbetegsége lett. De mielőtt a lelkét kilehelte volna, egy óriásit tüsszentett. A tüsszentése nyomán egy nagy jéghegység keletkezett. A sárkány ebben a pillanatban meghalt.

Az egész város siratta. A jéghegy egyre hidegebb lett. A lakók nagyon fáztak, mindig hideg volt a környéken. Semmi sem olvasztotta meg a jéghegyet.

Egy nap véletlenül arra járt egy tündér. Érezte, hogy nagyon hideg van a környéken. Pár napra erre a felfedezésre összeült a tündértanács, megbeszélték, hogy mit tegyenek. Arra jutottak, hogy megolvasztják a jeget.

A tanács minden tagja kiment, beletette a varázslatba minden erejét, de csak a hegy legteteje kezdett el olvadni. Különösnek találták, hogy nem hat a varázslat. Ha a sárkány csak egy egyszerű sárkány volt, hatni kellett volna.

Az embereknek is feltűnt, hogy fekete felhők vannak az égen, pedig süt a nap, és érezték, hogy a levegő illata is más. Majd sok tanakodás, gondolkodás, kutatás után rájöttek, hogy ez a sárkány el volt átkozva. A tündérek levéltárában arra is rábukkantak, hogy a sárkányt egy boszorkány átkozta el, és az átok miatt nem tud megnyugodni a lelke.

A tündérek elmentek a boszorkányhoz, hogy kérjen bocsánatot a sárkány elátkozott lelkétől. de könnyebb dolguk volt, mint gondolták. A boszorkány ugyanis közben jó útra tért, térdre borulva, zokogva kért bocsánatot.

Hirtelen a hegyből egy jégbarlang lett, nem volt már hideg, csak a barlangban, és mindenki boldogan élt, amíg meg nem halt.

A dobsinai jégbarlang

Még Krisztus előtt történt az eset. A fennmaradt iratokból olvastam ki a következő történetet.

Egyszer néhány római a mai Ausztria területén járt. Julius Caesar küldte őket felfedező útra, hogy telepedjenek le, és terjesszék a római kultúrát. Amikor odaértek, láttak egy nagy, sík területet. Nem tudták, mit kezdjenek ott, amikor Jupiter - a rómaiak egyik istene - megszólította őket:

- Hát ti meg mit csináltok itt, ahol még a madár se jár, de úgy látszik, római igen?

- Mi csak felfedező expedíción vagyunk, a nagy urunk, Julius Caesar nevében.

- Akkor gyertek, de három kérésem van: ne építkezzetek ezen a környéken, ne jöjjön több római, és ne telepedjetek le!

- Értettük, ó, hatalmas Jupiter!

Erre a rómaiak másnap letelepedtek. Jupiter csak egy villámcsapással jelezte, hogy rosszat cselekedtek. De ők nem figyeltek rá. Egy héttel később jött Caesar, a hódító elfoglalni a területet. Dörgött az ég, de úgy, hogy majd leszakadt. Öt héttel később Caesar megépítette a városfalat, és állíttatott egy tízméteres szobrot magáról. Erre Jupiter annyira bedühödött, hogy egy közeli megyében folyó patakot kiárasztott a meghódított területre, egy 350 méter mély és 20 méter széles lyukat is csinált a földbe, ahova befolyt a víz. Caesart hazarepítette Rómába, a népét és az építményeket pedig porrá zúzta. A romokból hegyeket emelt a környéken, a folyó befagyott, és jégbarlanggá változott.

Jupiter haragjából született hát a dobsinai jégbarlang.

A jégbarlang kialakulása

Nagyon régen, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a kurta farkú malac túr, egy faluban élt egy kisfiú. Ez a fiú már 13 éves volt, nem volt egyetlen családtagja sem, egyedül kellett eltartania magát, de nem volt pénze, és főzni sem tudott. El akart menni arra a helyre, ahol megtalálhatja a szüleit.

Egy nap egy öreg kobold kopogott be az ajtaján. Azt mondta:

- Ha meg akarod találni a szüleidet, gyere velem.

A fiú vele tartott. csak mentek, csak mentek, heteken keresztül, míg egy hatalmas kapuhoz értek. A kapu kinyílt, és a fiú meglátott két sárkányt. Az egyik a tűz sárkánya volt, a másik a jégé.

A kobold azt mondta:

- Két próbát kell kiállnod, és megtalálod a szüleidet.

A fiú először a tűz sárkányához ment, ahol a szeretet próbáját kellett kiállnia, vagy ha nem sikerül: a tüzét zúdítja a fiúra. De a fiú kiállta a próbát, mint ahogy a jég próbáját is. Ez a kapzsiság próbája volt. Azért kellett ez a két próba, hogy tényleg a szüleit keresi-e vagy csak a szegénység, a nincstelenség és az egyedüllét elől menekül. 

A jégbarlang

Ez a történet a barlangról szól, amely jégheggyé vált.

A barlangban nagyon régen vízesések csordogáltak. De ez egyszer csak örökre megváltozott. Egyik nap olyan hatalmas vihar kerekedett, de olya nagy, hogy az egész barlang megtelt vízzel, és nem is ürült ki egészen télig.

Miután bekövetkezett a tél, a barlang vize elkezdett megfagyni. Egy hatalmas szikladarab zuhant le a barlang szájához, elzárta a bejáratot.

Így jött létre a jégbarlang, és mai napig ott maradt a hideg, szilárd víz.

Elégedettségi kérdőív és értékelés


Elégedettségi kérdőív

1. Összességében hányast adnál a kirándulásra? (1 - legrosszabb - 10 - a legjobb)

2. Mennyire voltál elégedett a szervezéssel? (1-10)

3. Milyennek tartod a szállást? Értékeld először számmal! (1-10) 

4. Mi volt a szálláson a legjobb?

__________________________________________________________________

Mi volt a szálláson rossz vagy legkevésbé jó?

__________________________________________________________________

5. Milyennek tartottad a buszt? Értékeld számmal! (1-10)

Mi tetszett benne legjobban?

______________________________________

Mi volt rossz?

___________________________________________________________________

6. Értékeld a buszvezetőt számmal! (1-10)

7. A meglátogatott helyeken mi az, ami tetszett, és mi az, ami nem?

Tetszett: ________________________________________

Nem tetszett:________________________________________________

8. Állítsd sorrendbe a meglátogatott történelmi helyeket, látnivalókat, melyik volt rád a legnagyobb hatással! Előre írd azt, amelyik a legnagyobb hatású volt, a végére azt, amelyik legkevésbé volt érdekes számodra!

Kassa, Szepes vára, Szepeskáptalan, Lőcse, Késmárk, a dobsinai jégbarlang, Rozsnyó

1. __________________________

2. __________________________

3. __________________________

4. __________________________

5. __________________________

6. __________________________

7.__________________________

9. Milyen tanácsot tudnál adni annak, aki ilyen útra készül? (Mit nézzen meg feltétlenül, mit hagyjon ki, hogy készüljön?)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


Értékelések

Értékelések:1. Összességében hányast adnál a kirándulásra? (1 - legrosszabb - 10 - a legjobb)9,6

2. Mennyire voltál elégedett a szervezéssel? (1-10)9,33. 3. Milyennek tartod a szállást? Értékeld először számmal! (1-10)9,7

4. Legjobb a szálláson: minden tetszett, amikor egymás szobájában beszélgettünk, amikor átmentünk egymáshoz, kényelmes, tágas szobák, a szobák elosztása, az ágy puha volt, a sok lehetőség, a szobákban az elhelyezés, jó volt a biliárd is, hogy tíz óráig fent lehettünk, a biliárd és a szoba, minden jó volt. Legkevésbé tetszett: a fürdőszoba, a zuhanyzó, nem volt erkély a szobánkhoz, de jó volt,  nem volt ilyen, nem volt semmi, ami nem tetszett, a mi szobánkban nem volt erkély, nem volt semmi rossz, hideg volt reggel

5. Milyennek tartottad a buszt? Értékeld számmal! (1-10)9,33

Mi tetszett benne legjobban? a sötét alagútban bekapcsolta a ledes fényeket, , tiszta volt és a kék fény - ezt többen is írták), rendes volt a sofőr, hogy volt benne légkondi, kényelmes volt, modern, tiszta,  tiszta volt, kényelmes ülések, elöl ültem, és mindent láttam, komfortos volt, vicces sofőr, jól el lehetett férni, a tiszta ablakok, kényelmes volt, rendes volt a sofőr

Nem tetszett: szűk volt a hely hátul, hátul nagyon meleg volt, a kanyargós utak, nem volt nyitható ablak, hogy be kellett kötni magunkat, és nem tehettem fel a lábam, az önműködő ajtó, kevés volt a levegő

6. Értékeld a buszvezetőt számmal! (1-10)9,83

7. A meglátogatott helyeken mi az, ami tetszett, és mi az, ami nem?Tetszett: minden, az érdekes, látványos helyek, minden nagyon szuper volt, szép helyekre mentünk, Kassa, a szepesi vár, a jégbarlang, minden, hogy fagyiztunk, és sokat kellett buszozni, szepesi vár, dobsinai jégbarlang, a szádalmási találkozó az ottani diákokkal, szepes vára, a szállás, Kassa, a szepesi vár nagyon szép volt, Kassa, Lőcse, Szádalmás, minden tetszett,

Nem tetszett: -, - hogy kevés időnk volt egy-egy helyen., Késmárk kevésbé tetszett,

8. Állítsd sorrendbe a meglátogatott történelmi helyeket, látnivalókat, melyik volt rád a legnagyobb hatással! Előre írd azt, amelyik a legnagyobb hatású volt, a végére azt, amelyik legkevésbé volt érdekes számodra!

A sorrend:

1.Szepes vára: 41 pont

2. a dobsinai jégbarlang: 49

3. Kassa: 51 pont,

4. Rozsnyó: 60

5. Lőcse: 73

6. Késmárk: 100

7. Szepeskáptalan: 102 pont

9. Milyen tanácsot tudnál adni annak, aki ilyen útra készül? (Mit nézzen meg feltétlenül, mit hagyjon ki, hogy készüljön?)Mindent nézzem meg. Mindent nézzen meg, amit mi, látogassa meg a szállásunkat, menjen fel a szepesi vár tornyába, és vegyen egy lekváros jégkrémet!A szepesi várat, a jégbarlangot, Rozsnyót feltétlenül nézze meg, sok pihenés utána nem árt.Tapadjon az ablakokra!Mindent nézzen meg!Kevés cuccot vigyen, de gyógyszert feltétlenül. Mindent nézzen meg.Nézzen meg mindent, ne hagyjon ki semmit!A jégbarlangba ne menjen szaggatott nadrágban!Feltétlenül menjen el Kasára a dómhoz és fagyizni!A dobsinai jégbarlangot és a szepesi várat feltétlenül meg kell nézni!Ajánlom nekik Szepes várát, Kassát és a jégbarlangot!Menjen el Rozsnyó főterére!

Pihenje ki magát előtte és utána.


Create your website for free! This website was made with Webnode. Create your own for free today! Get started