Irányzatok:

A) Impresszionizmus

B) Avantgarde

Jelentése: (1)"avant garde": (fr) = "előőrs" (2) avantgarde: új, minden eddigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a XX. század első felében.

Cél: a dolgok mögött rejlő gondolati tartalom érzékeltetése (=> szimbolizmus). A művészet hagyományos eszköztára már nem elegendő.

Törekvések, eszközök:

régi értékek teljes lerombolása vagy átértelmezése

művészi formanyelv radikális megújítása

teljes emberi és művészi szabadság - konvenciók hiánya

társadalomformáló program (emberi tudat formálása)

a művészeti ágak közelednek egymáshoz

Előzmény és alap: elidegenedés, emberkép megrendülése ( Freud tudattalan felfedezése: felettes én, tudatalatti, tudatos én; analízis: szexualitás, álmok), (Jung: kollektív tudattalan, őskép -archetípus-, mítosz, szimbólumok, gyermekrajzok)

a) kubizmus ( cubus - kocka) végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemek alkalmazása, szimultán perspektíva: egyidejűleg több nézőpontból történő többsíkú ábrázolás, látványtöredékekből épülő képek

b) futurizmus (futuro - jövő) Politikai és művészeti mozgalom (gyűlések, tüntetések,

kiáltványok, röplapok, plakátok stb.) a polgári hagyományok teljes lerombolása, az élet újjáalakítása

Témáik: a modern, nagyvárosi jövő + technikai csodák, a gépek, a mechanika világa
egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen

c) expresszionizmus

- szubjektivitás: érzések, belső tartalmak kivetítése a formák maximális kifejezőerejének segítségével

- emberközpontúság (érzések őszinte, korlátok nélküli kifejezése => a szorongások feloldódnak)
- az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) a világ is megjavul

- tiltakozás a XX. századi ember magányossága, kiszolgáltatottsága ellen

- háború- és erőszak-ellenesség, baloldali meggyőződés

d) dadaizmus"DADA nem jelent semmit"

- botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció

- a tradicionális művészet megcsúfolása

- "nihilizmus": a múlt teljes megtagadása, lerombolása - újat nem ad

e) szürrealizmus (valóság feletti, valóságon túli)

- menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból

- tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen

- elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális

világába, az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik

- a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik, helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor

- Fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók

Létezik impresszionista film (hangulatkeltő, stilizált fény-árnyék játék, alkotók: Delluc, Dulac), dadaista film (René Clair: Felvonásköz - igyekszik a logikát szétbombázni, meghökkentő, polgárpukkasztó).

Franciaország

Jellemző a kísérletezés. Mindent szabad a filmezésben is, ne a hagyományos módon.

Impresszionista film

Hangulatteremtő, stilizált, fény- árnyék játék

Hirdetik: a film zene, hangulat

Delluc: Hontalan asszony, Dulac: A hű szív

Francia avantgarde: - kísérletezés, meghökkentés

Abel Gance - az avantgarde pápája, filmnyelvi kísérletezés

- A száguldó kerék, 1923 - melodramatikus történet

- Napoleon, 1927 - barokkos túlburjánzás,12 órás volt, kísérlet a szélesvászonra: 3 kép egyszerre

Szürrealizmus: 1920-as évek eleje, látomások, támadás a konvenciók, a logika ellen

Buñuel: Az andalúziai kutya, 1928.

 Dali segítségével forgatta. A mindennapi jelentés szintjére szinte lefordíthatatlanok ezek a képsorok. Irracionális terek, szimbólumok. Sajátos szerkezet, többféleképpen értelmezhető. Álomjelleg, hangulatok, meghökkentő asszociációk.

Dadaizmus:

René Clair: Felvonásköz - logika szétbombázása, a mozgás a lényeges, kusza világ

Dreyer: Jeanne d'Arc, 1928

Rendezője dán, de a film Franciaországban készül. Operatőre: Rudolf Máté. Dreyer a forgatókönyvet a per anyagára alapozta, egy nap eseményeit mondja el. A premier plánok dominálnak, a lélektani ábrázolás fontos. Főszereplője, Falconetti nem színésznő, nem használ maszkot.

Németország

Expresszionizmus

A világot látomásos erővel, stilizált eszközökkel jeleníti meg: fény-árnyék, túlzó színészi játék stb.

Ez a kifejezési forma összefügg az I. vh. utáni depresszióval. A művészet tükre a társadalmi létnek, ezek a rémek, amelyek megjelennek a vásznon, kivetítik az emberek félelmeit.

Az expresszionizmus megjelenik: az irodalomban (Brecht, Kassák L.), képzőművészetben (Chagall), színházban.

A 20-as évek első felében erőteljesen hat, a filmek olyanok, mintha festmények lennének, megkomponált világ - díszlet, világítás. A díszletek statikussága ellentétben áll a film dinamikájával.

Alapelv: a film legyen megelevenedett képzőművészet - vízió, látomás. (Warm)

Témája: sokszor visszataszító, viszolyogtató, a bűn világa elevenedik meg (gyilkosság, rémek, szörnyetegek)

Dr. Caligari, Wiene, 1919.

Fritz Langnak ajánlották föl először a rendezést, de

visszautasította. A film elindította a zsarnokok szellemjárását.

- félelem, bizonytalanság, depresszió

- sötétség, furcsa, összedőlő házak, barlangszerű utcák

- minden a bizonytalanságot sugallja

- caligarizmus - hatalma alatt tarja a médiumát

- olyan, mint egy nyomasztó festmény

- stilizált színészi játék, patetikus, pózszerű

- eredetileg kerettörténet nélkül készült, a keretet a producerek tették hozzá 

Kamarajáték

A 20-as évek közepén jelenik meg, ekkorra feloldódik a társadalmi depresszió; az expresszionizmus ellenirányzata. Vissza a realizmushoz (természetes érzelmek, hétköznapi emberek) Jellemzői: - intim hangulat

- hiteles, érzékletes, pontos

- többnyire Berlinben játszódik

- emberi drámákat bontakoztat ki

- hétköznapok világa

- hétköznapi hősök

- cselekménye egyszerű

- hely, idő, cselekmény egysége

Az utolsó ember, Murnau, 1924 - fősz. Emil Jannings

Lényeges a lélektani ábrázolás mélysége, a formai elemek, a felvevőgép tudatos alkalmazása - ettől számítjuk a koncepciózus gépmozgást. Lényeges, ahogy a világot, a hatalmi viszonyokat, szokásokat, az erkölcsi mozzanatokat bemutatja (intimitás).

  "Zsarnokfilmek" Murnau: Nosferatu (vámpír) 1922.   

     "Utópikus film: Lang: Metropolis 1926.       

Berlin, egy nagyváros szimfóniája 

Az orosz- szovjet némafilm

 A bolsevik hatalom számára fontos volt a film:

¨ tömegek véleményének befolyásolása

¨ politikai nevelés eszköze

¨ fegyver a hatalom kezében.

Mozi olcsó - nagy tömegek számára hozzáférhető.,Lenin szerint legfontosabbak a dokumentumfilmek és a híradó. Sztálin - parancsokkal befolyásolta a filmek életét, vetíttet. A hatalom nem sajnálta a pénzt a filmtől - szolgálta a proletárdiktatúrát.

1919. augusztus 25.: államosították a filmet

A feltételek adottak voltak az USA-val való versengéshez - a két hatalom versengése meghatározta a film életét.

Patyomkin páncélos - (1925) - r.: Eizenstein

- Megbízás - az orosz forradalom 20. évfordulójára emlékfilm készítése

- A rendező nagynak találta a megbízást - egy részét választotta ki az akkori eseményeknek.

- Hiteles, pontos eseménykrónika - a jelenet alkalmas a lényeg kiemelésére.

- Kollektív hősök szerepeltetése - öntudatra ébredő tömeg érdekelte.

- Intellektuális filmművészetet teremtett - intellektust megmozgató módszereket választott.

- Bonyolult szimbólumok

- Szereplőtípusok válogatása

- Eizenstein montázselmélete: 1+1=3 - minőségi plusz

- A "Brüsszeli 12" 1. filmje

Ember a felvevőgéppel - (1929) - Dziga Vertov

- Dokumentumfilm

- A rendező kategorikusan elvetette a kitalált történeteket.

- "Filmszem"-elmélete a felvevőgép dinamikus lehetőségeinek maximális kiaknázásán alapult.

- Lendületes képsorok és montázsok - teret és időt legyőznek.

- Az élet mozgalmasságának ábrázolása pátosszal.

Ellenőrző feladatok

1. Mi a "avantgarde" jelentése, és mi volt a célja az ilyen művészeti irányzatoknak a XX. század elején?

2. Sorold fel az avantgarde fő törekvéseit és eszközeit!

II. Kubizmus, futurizmus és expresszionizmus:

1. Mi a kubizmus lényege? Milyen jellegzetes művészeti eszközöket alkalmazott?

2. Milyen témákat és mozgásfázisokat ábrázolt a futurizmus?

3. Miben különbözik az expresszionizmus a korábbi művészeti irányzatoktól, és mik voltak a fő témái és üzenetei?

III. Dadaizmus és szürrealizmus:

1. Mi volt a dadaizmus fő jellemzője és célja a művészetben?

2. Miért nevezték a dadaizmust "nihilizmusnak," és miért volt fontos a tradicionális művészet megcsúfolása számukra?

3. Miért menekültek a szürrealisták a politikai-gazdasági káoszból, és milyen témákat dolgoztak fel műveikben?

IV. Francia avantgarde megjelenése a filmben:

1. Mi volt a fő jellemzője az impresszionista filmnek? Hogyan próbálták megkülönböztetni magukat a hagyományos filmművészettől?

2. Ki volt Abel Gance, és mi volt az ő szerepe az avantgarde filmművészetben?

3. Mi volt a szürrealista film célja, és milyen sajátos jellemzői voltak?

V. Az expresszionizmus és a kamarajáték:

1. Miért volt fontos az expresszionizmus a film történetében, és milyen hatással volt a filmművészet fejlődésére?

2. Milyen lélektani ábrázolás jellemzi a kamarajátékot, és miért volt lényeges az intim hangulat megteremtése a filmekben?

3. Milyen elemeket alkalmaztak a kamarajátékban a világ és a hatalmi viszonyok bemutatásához?

Ellenőrző kérdések - szovjet film

1. Miért volt fontos a hatalom számára a film?

   a) Kulturális szórakozás biztosítása

   b) Tömegek véleményének befolyásolása

   c) Művészeti kifejezés lehetősége

   d) Politikai ellenzék megszüntetése

2. Milyen célokra használta a bolsevik hatalom a filmet?

   a) Csak szórakozásra

   b) Politikai nevelésre

   c) Társadalmi szórakoztatásra

   d) Versenyre az USA-val

3. Mikor államosították a filmet Oroszországban?

   a) 1905-ben

   b) 1917-ben

   c) 1919-ben

   d) 1925-ben

4. Melyik film készült az 1905-ös orosz forradalom 20. évfordulójára emlékfilmként?

   a) "Ember a felvevőgéppel"

   b) "Patyomkin páncélos"

   c) "Brüsszeli 12"

   d) "Az orosz forradalom emlékezete"

5. Ki volt a rendezője az "Ember a felvevőgéppel" című filmnek?

            a) Sergei Eizenstein

             b) Dziga Vertov

           c) Lev Kuleshov

           d) Andrei Tarkovsky

   6. Mi volt a fő elképzelése Dziga Vertovnak a "Filmszem"-elméletében?

            a) Több kitalált történet

           b) A felvevőgép dinamikus lehetőségeinek kiaknázása

          c) Intellektuális filmművészet megteremtése

          d) Kollektív hősök szerepeltetése

Válaszok:

1. b) Tömegek véleményének befolyásolása
2. b) Politikai nevelésre
3. c) 1919-ben
4. b) "Patyomkin páncélos"
5. b) Dziga Vertov
   
6. b) A felvevőgép dinamikus lehetőségeinek kiaknázása

Projektmunka

Kiváló projektmunka lehet a következő témában: "Az európai némafilmek hatása a modern filmkészítésre."

Projekt Célja: A projekt célja az európai némafilmek jelentőségének és hatásának vizsgálata a mai filmkészítésben. A diákok  történelmi és művészeti kontextusba helyezik a némafilmeket, és megvizsgálják, hogyan formálták azok a modern filmművészetet.

Projektfázisok és feladatok:

1. Kutatás és történelmi áttekintés:

• A diákok válasszanak ki néhány jelentős európai némafilmet (pl. "Metropolis," "A napfény gyermekei," "Nosferatu,"  stb.).
• Azonosítsák és mutassák be a választott filmek rendezőit, stílusjegyeiket, és azokat a korszakokat, amelyekben készültek.
• Tanulmányozzák a némafilmek hatását és szerepüket a kultúrában azok készítésének idején.

2. Filmtechnikai fejlemények:

• Ismertessék a némafilmkészítés technikai kihívásait, például a hang nélküli filmmel való kommunikációt és az effektek korlátozottságát.
• Mutassák be, hogyan próbálták a némafilmesek megoldani ezeket a kihívásokat (pl. stílus, szövegek, zene, színészi játék).

3. A némafilmek modern filmekre való hatásának vizsgálata:

• Azonosítsák és mutassák be konkrét filmeket vagy filmkészítőket, akik vagy amelyek nyilvánvalóan inspirálódtak az európai némafilmekből.
• Vizsgálják meg, hogyan tükröződik ezeknek a filmeknek a hatása a mai mozi művészetben.

5. Diákok kreatív projektjei:

• A diákok válasszanak ki egy kortárs rendezőt vagy egy filmet, amelyet alaposan tanulmányoznak, és mutassák be, hogy hogyan használja a némafilmek stílusjegyeit vagy technikáit.
• Alkossanak saját kisfilmet, amelyben alkalmazzák a tanult némafilmes stílustechnikákat vagy elemeket.

6. Prezentáció és megosztás:

• A projekt végén a diákok prezentálják eredményeiket osztályuk vagy az iskola előtt. Bemutathatják a kutatási eredményeiket és a kreatív projektjeiket.  

Értékelés: A projektet értékelhetjük a prezentáció minősége, a kutatás mélysége és a kreatív projektjeik kreativitása alapján. A diákok értékelhetik egymást és a saját teljesítményüket is a projektmunka során.

Ez a projekt lehetővé teszi a diákoknak, hogy mélyebben megértsék az európai némafilmek hatását a filmművészetre, és kreatív módon alkalmazzák ezt a tudást a saját filmprojektekben.