A film formanyelve Készítette: Veres Petra

• Egy átlagos játékfilm játékideje másfél-két óra. De a filmek általában nem másfél-két óra történetét mesélik el. A történet ideje jóval hosszabb a film vetítési idejénél.

Ezért minden film kihagyásokkal meséli el a történetet. Az a tény, hogy a hagyományos mozifilmekben az egyes jelenetek egymásból következnek, az előzőt folytatják és a következő felé jelentenek átmenetet, nem azt jelenti, hogy az adott történéssor minden elemét látjuk.

• Andy Warhol készített egy 5 óra 21 perces filmet "Alvás" címmel. A filmben egy alvó férfit látunk vágás nélkül. Warhol provokálóan hívja fel a figyelmet arra, hogy minden mozgóképi mű szerkesztett, vágott, megmunkált anyag.

Beállítás (snitt)

• Beállítás: A filmelbeszélésre jellemző, többnyire az egyik vágástól a másikig terjedő filmszerkezeti egység, melyben folyamatos a kamera által rögzített tér illetve idő. Amikor az eseményt vagy a film szereplőjét a térnek egy másik pontjáról, vagy ugyanarról, de egy másik képkivágásban látjuk meg, esetleg egy másik időpillanatban, már új beállításról beszélünk.

• A beállítások általában a cselekmény nagyobb dramatikus egységeibe, jelenetekbe szerveződnek. A filmtörténet során azonban születnek ún. hosszú beállításokkal készülő filmek - Michelangelo Antonioni, illetve Jancsó Miklós nevéhez köthető ez a markáns formanyelvi újítás a hatvanas években -, ahol az operatőr nem "snitteli fel", tehát nem több rövidebb beállításból konstruálja meg a jelenetet, hanem egyetlen beállításban láttatja azt. A hosszú beállításokkal készülő filmben a szokásoshoz képest sokkal kevesebb a vágás, a kamera viszont bonyolultabb mozgásokat végez. (hosszú kocsizások, körfarht, stb (kameramozgás)

• Például Hitchcock Psycho-jában a zuhanyjelenet 45 másodperc, de 70 snittből áll

Jelenet

• Jelenet (a filmben): A filmelbeszélés nagyobb szerkezeti egysége, amelynek határait többnyire a nagyobb tér- és időugrások jelzik. Egy-egy jelenet általában több beállításból áll. [Az un. hosszú beállításokban ez ellenkezőleg is történhet. Jancsó Miklós vagy Michelangelo Antonioni filmjeiben pl. gyakran egyetlen beállításban több jelenet is bennefoglaltatik.]

• A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez.

• A filmjelenetekben történhetnek a cselekmény szempontjából lényeges fordulatok, de olyan események is (epizód), amelyeknek nincs különösebb hatásuk a cselekmény menetére. (Jelenetnek tekintjük a leíró jellegű passzázsokat is.) Hasonlóan magához az elbeszéléshez, többnyire a jeleneteknek is van expozíciója, kibontakozása és lezárása. A jelenetváltást olykor a kép lassú elsötétedésével, illetve kivilágosodásával külön is megjelöli a film alkotója.

Lineáris elbeszélés

• A lineáris elbeszélés csak annyit jelent, hogy a történéseket időbeli folyamatosságukban szemléljük, tudjuk, mi miből következik, mi minek az előzménye és a következménye, vagyis az egyes képek a film nézésekor folyamatos eseménysorrá állnak össze a tudatunkban. Ha azt akarjuk közölni, hogy a főhős kimegy a lakásból és autóba ül, fölösleges hosszan mutatni, amint bezárja a lakásajtót, lemegy az emeletről, végigsétál a hosszú kertben, bezárja a kertkaput, kinyitja a kocsi ajtaját, kiengedi a kéziféket stb. E jelenet megértéséhez tökéletesen elég annyi információ, hogy kilép a lakásból és beül az autójába. Ha valamiért fontos ez a jelenet - például a hős ideges, babrál a kulcsokkal, rohan a lépcsőn, a kerten át, mutathatjuk részletezőbben is, ekkor azonban az epizód a puszta tényközlésen túl [a főhős elmegy autóval] további információkat közöl a szereplő lelkiállapotáról vagy arról, hogy elmenésének kiemelkedő dramaturgiai jelentősége van.

• Ha azonban túl sok mozzanatot [snittet] hagyunk ki a folyamatos cselekvéssorból, a jelenet többértelművé lesz, részei között megszűnik az időbeli és oksági kontinuitás. Ha csak a fenti cselekvéssor két szélső pontját mutatják, a szereplőt a lakásban, majd azt, hogy elhajt az autójával, kételyeink támadnak, hogy a két esemény egymást követi-e, vagy a második időben jóval később - netán korábban - történik-e.

Montázs

• A kamera felszabadulásával, a vágástechnika fejlődésével kialakult a film olyan szerkezete, amelyben a beállítások jelenetekké, azok jelenetsorokká, szekvenciákká kapcsolódnak .

• A filmet alkotó darabok meghatározott rendben történő összeragasztását technikailag montázsnak nevezzük.

Vágás-montázs • A vágás alapvetően a technikára utal

• A montázs a képek összeillesztése után születő hatásra utal

• A montázs nem csak a filmművészet sajátja. Szerepe van a képzőművészetekben, irodalomban is.

A montázs szerepe

• A montázs elhagyja az érdektelent, térbeli és időbeli sűrítést, tömörítést hajt végre, értelmező szerepet jelent.

• A montázs nemcsak a hatáskeltés, hanem a gondolat kifejezés eszköze. A tér-idő felbontása a kamera felszabadulásának fontos állomása, egyben a kihagyásos képi beszéd a gondolat generálás eszköze.

• A montázs szerepe, funkciója: mozgást teremtő erő. A vágás, mint vizuális asszociáció, értelmet ad a képeknek. (A filmben a mondathoz hasonlítható.) Olyan összefüggéseket fejez ki, amelyek nem láthatóak: okokozati összefüggéseket, ill. összehasonlításokat, analógiákat, párhuzamokat vagy ellentéteket.

Kulesov kísérlete

• Lev Kulesov kiválasztott Mosjoukine egyik filmjéből egy premier plant és három montázskombinációban rakta össze. A színész arcát 1. tálban párolgó leves, 2. koporsóban egy asszony teteme, 3. játékmackóval kedveskedő kisleány felvétele követte. A nézők megcsodálták a színészi érzékenységet. Az éhség, a gyász, az apai szeretet plasztikus kifejezését. Nem vették észre, hogy egyazon tárgyilagos arckifejezés ismétlődik, csupán a montázs kelti a színészi érzékenység hatását.

• A Mosjoukine-hoz fűződő Kulesov-kísérlet laboratóriumi körülmények között bizonyítja azt, hogy bármelyik borbélylegényből lehet filmsztár, és egy csinos pofikájú manikűrlányból a vágóasztalon tetszés szerint előállítható tömegek vágyát mozgósító nemi eszménykép. A filmszínészi játékhoz szükségtelen színészi tehetség. Merőben fölös a jellemábrázolás képessége: a technikusok létrehozhatják a kívánt illúziót. Kulesov következtetése: "a néző azt látja..., amit a montázs sugall neki".

Montázs-filmtér

• A néző szeretné látni a szereplő érzéseit: premier plán

• De ugyanakkor a helyszínt, a szereplők egymáshoz való viszonyát: totál

• Gyakran a filmtér kiterjesztésével különleges hatást akarunk kelteni:

(csónak a folyón, következő kép hatalmas vízesés; egy embert látunk a képen, aki egy picit akadozva beszél, majd kistotálban látjuk, hogy valaki pisztolyt nyom az oldalába)

Montázs-filmidő

• A nyelv könnyűszerrel váltogatja a múlt, jelen, jövő időt. A filmkép önmagában mindig jelen idejű. A többit meg kell teremteni!

Flashback

• Azt a megoldást, amikor a cselekmény egy filmben korábbi időre vált flashbacknek nevezzük.

• Módszerek:

- Inserttel (1 hónappal ezelőtt)

- Kép sötétül, majd kivilágosodik

- A szereplő réveteg tekintete utáni vágás

 Párhuzamos montázs

• Az első bonyolultabb, az idő linearitását megtörő elbeszélésforma Griffith filmjeiben jelenik meg - még a némafilmkorszakban.

• Ő azzal hozta izgalomba a nézőt, hogy egy időben, különböző helyszíneken játszódó eseményeket mutatott be váltakozva; ezt nevezik párhuzamos montázsnak

• Tulajdonképpen innentől datálhatjuk a filmek "időjátékait" - sőt, egyes teoretikusok még messzebbre mennek: azt állítják, hogy a párhuzamos montázs tette művészetté a filmet, mert ez teremtette meg a film sajátos nyelvét.

Osztott képernyő

• A párhuzamos montázs nem csak a beállítások váltásaival érhető el, gyakran alkalmazzák az osztott kép, illetve a kép a képben funkciót is.

Montázsfajták

• A metrikus montázsban a méret szerint rövidülő darabok a tempó, az izgalom fokozását szolgálják.

• A ritmikus montázs esetében a hosszúságot a képek tartalma diktálja. (A Patyomkin páncélosban a kivégzők és a kivégzendők csoportjának párhuzamos és ismétlődő bemutatása közben a hajó más részeinek bevágása fokozza a ritmust.)

• A hangsúlyos (tonális) montázs felhasználja az érzelmi hatást adó tényezőket: a fényt ill. optikai hatást. (Ugyanebben a filmben ilyen az a képsor, amelyen a matróz holtteste mögött a ködös partot látni.)

• A felhang montázs nemcsak egy alaphatást vesz figyelembe, hanem a felvétel összes tényezőjét. Nem az érzelmi hatásokra számít, hanem a fiziológiai észlelésre, ami kiterjedhet mellékes mozzanatokra is, mint a hajnali kikötő ködös, lírai tájképe.

Montázsfajták

• Az intellektuális montázs nemcsak az érzelmi és fiziológiai hanem az értelmi tényezőket is figyelembe veszi. Ezáltal tud csak a két kép egy - jelen nem lévő - fogalmat kiváltani, mint a felemelkedő oroszlán, vagy a végső összecsapás előtt a mozdulatlan matróz arca és a sebesen mozgó gépek képei "összeolvasva" a belső feszültség fogalmát fejezték ki. Ez az elmélet a képet jelként (engram) fogja fel, mint érzékelt jelenség nyomát, mert a szembeállítással így tárhat fel újat. Két jelként funkcionáló kép, két hieroglifa összegeződve egy ideogrammát ad, egy képszerűen közvetlenül nem ábrázolható fogalmat tesz érzékletessé. A montázs itt nem a hatáskeltés eszköze, hanem a gondolat-kifejezésé, a filmbeszédé, ami hasonmása az emocionális beszédnek, ill. a belső beszédnek, az érzelmi gondolkodásnak.

• A film analóg a nyelvvel, amely szavakból (képek) és mondatokból (montázsmondat) áll, s hasonlít a nyelv történeti mozgásához. Az egyes szavakkal való kifejezéstől a (nyelvi) differenciálódással átalakult az önálló szavakból álló mondatokká. A filmképek már nemcsak tényeket közölnek, hanem - összekapcsolva - következtetéseket, ítéleteket fogalmaznak meg.

Vertikális montázs

• A hangosfilm megjelenésével a vizuális és az auditív elemek kölcsönhatása, része

lesz a függőleges (vertikális) montázselvnek.

A belső montázs

• A technikai újdonsággal visszaszorult a hagyományos formanyelv alkalmazása megteremtve a tagolás új lehetőségeit: a jeleneten belüli tagolást, a belső montázst. Amihez hozzájárult a kamera megmozdulása, a helyzetváltozás majd a helyváltoztatás, a "kocsizás" is.

A nézői figyelem irányítása, a kiemelés

• A közelkép

• Megvilágítás, színkezelés

• Az ismétlés

• A hossz és a tempó

• Hang, zörej, zene

•A hossz és a tempó

Forrás: https://sites.google.com/site/cineclassvlaura/segedanyagok

Varga Laura

Ellenőrző feladatok:

• 1. Szópárosítás:

     • Párosítsd össze a fogalmakat a megfelelő definícióval:
       • Beállítás
       • Jelenet
       • Lineáris elbeszélés
       • Vágás-montázs
       • Montázsfajták

     Definíciók: A. A filmelbeszélés egy nagyobb szerkezeti egysége, amelyben a nagyobb tér- és időugrások jelzik a határokat. B. A filmképek összeillesztésének technikája a film összeállításához. C. A film képi és hangi elemek kölcsönhatása a függőleges (vertikális) montázs részeként. D. A film időbeli eseményeit folyamatosságukban mutatja be. E. A filmnarratívában a beállítások, jelenetek és montázsfajták fontos alkotóelemei.

  2. Igaz-hamis kijelentések:

     • Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és döntsd el, hogy igazak vagy hamisak.
       • A párhuzamos montázs kizárólag a vizuális elemekre fókuszál.
       • A montázs segíthet a nézői figyelem irányításában a közelképekkel és a megvilágítással.
       • A lineáris elbeszélés azt jelenti, hogy a film időbeli eseményeit folyamatosságukban mutatja be.
       • A montázs csak a filmművészet sajátja, és nem alkalmazható más művészeti területeken.
       • A jelenetek a film nagyobb szerkezeti egységei, és több beállításból állnak.

  3. Rövid válaszok:

     • Milyen szerepe van a montázsnak a filmművészetben?
     • Milyen tényezők segítik a nézői figyelem irányítását a filmmontázs során?
     • Hogyan különbözik a beállítás a jelenettől a filmekben?
     • Mi a lineáris elbeszélés jelentése a filmművészetben?
     • Hogyan használható a montázs más művészeti területeken kívül?

• Igaz vagy hamis:

  • Az egyes jelenetek az előzőt folytatják és a következő felé jelentenek átmenetet a filmekben. (Igaz / Hamis)
  • Az osztott képernyőt gyakran használják a párhuzamos montázs kialakításához. (Igaz / Hamis)
  • A hosszú beállításokkal készülő filmekben általában sok vágás található. (Igaz / Hamis)

• Párosítás:

  • Párosítsd össze a montázs típusait a megfelelő magyarázattal: metrikus, ritmikus, hangsúlyos (tonális), felhang, intellektuális.
    • Metrikus: A méret szerint rövidülő darabok a tempót szolgálják.
    • Ritmikus: A hosszúságot a képek tartalma diktálja.
    • Hangsúlyos (tonális): Felhasználja az érzelmi hatást adó tényezőket, például a fényt.
    • Felhang: A kép összes tényezőjét figyelembe veszi, nem csak az érzelmi hatásokat.
    • Intellektuális: A gondolatokat kifejező montázs.

• Rövid válaszok:

  • Mi a flashback szerepe a filmmontázsban?
  • Hogyan segíthet a montázs a filmben az érzelmi hatások kifejezésében?
  • Miben különbözik a párhuzamos montázs a vertikális montázstól?

• Kreatív elemzés:

  • Válassz egy filmet, és elemezd, hogyan alkalmazza a montázst a cselekmény előadására és az érzelmi hatások keltésére. 

Use image sections to split the content visually

Besides the headings, the image sections do a great job in splitting the content in the right places. Main sections of your blog post can be separated by the images, corresponding with the topic you cover.

You can also use blockquote formatting to emphasize the cited sources.

Ea commodi consequatur quis autem vel eum iure reprehenderit qui in ea voluptate velit esse quam nihil molestiae consequatur vel illum qui dolorem eum fugiat quo voluptas nulla pariatur at vero eos et accusamus et iusto odio dignissimos.